Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette. Bár az Európai Unió – és számos tagország külön is – hatványozott erővel küzd a kamuhírek és a zavarkeltés ellen, ennél sokkal többre lenne szükség.
Ha mindent elhinnénk, amit olvasunk, azt gondolhatnánk, hogy az Európai Unió megtiltaná az autósoknak, hogy megjavíttassák régi autójukat, vagy hogy az EU „szén-dioxid-útlevelek” bevezetésével korlátozni kívánja az emberek által igénybe vehető repülőjáratok számát, netán azt, hogy a háború vagy béke közötti választásról szavazunk június 9-én, hiszen Brüsszel mai urai mind háborúpártiak.
Bár az állítások közül egyik sem igaz, mivel a héten 373 millió választásra jogosult európai polgár járul az urnákhoz, hogy megválassza az új uniós parlamentet, a dezinformációs hullám árasztja el Európát.
A választások előtt az EU hatványozott erővel küzd az álhírek ellen. A legtöbb – bár nem minden – uniós ország saját maga is harcol ezzel, elsősorban az Oroszországból induló kampányokra összpontosítva, miközben a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette a terjesztésüket.
Az EU az illegális tartalmak, a félrevezető reklámok és a dezinformáció ellen hozott digitális szolgáltatásokról szóló törvényt használja arra, hogy a nagy közösségi médiavállalatokat rákényszerítse a platformjaik megtisztítására. Az Európai Bizottság nemrég eljárást indított a Facebook és az Instagram ellen amiatt, hogy a felületeiken az európai választásokat célzó dezinformáció jelent meg.
Emellett több tagállam is keményen fellép: a francia külügyminisztérium álhírek felderítésére létrehozott csoportja, a Viginum februárban azt közölte, hogy több európai országot érintő, nagyszabású orosz dezinformációs kampány előkészületeit leplezte le. Ez volt a Portal Kombat nevű, 193 szájtot magában foglaló hálózat, amelynek az oldalai akkor még nagyon alacsony látogatottsággal futottak, kvázi alvó oldalakként működtek, arra várva, hogy amikor beindul az új propagandahullám, felkeljenek tetszhalott állapotukból, és elkezdjék nagyüzemi módon terjeszteni az orosz kamu állításokat.
Emellett Belgium áprilisban közölte, hogy vizsgálatot indít az EP-választások lehetséges orosz befolyásolása miatt, Csehország pedig leleplezte, hogyan pénzelt Moszkva magyar mellett német, belga, francia, holland és lengyel politikusokat, hogy a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül olyan narratívákat terjesszenek, amelyek célja Ukrajna segítésének aláásása volt az EU-ban.
Magyar szempontból ez a leleplezés nem volt annyira meglepő, mert az Orbán-kormány az ilyen akciók nélkül is köztudottan az orosz álláspontot képviseli és terjeszti a közösségben. Az annál nagyobb hír volt, hogy kiderült: a magyar külügyminisztérium szerverein jó ideig ki-be járkáltak az orosz hackerek, amit az illetékesek sokáig tagadtak, most viszont bizonyíték van rá, hogy tudtak róla. Az orosz kémek egyre durvább európai akcióiról itt írtunk bővebben:
A választások körüli orosz dezinformációval kapcsolatos vádak nem új keletűek – az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és az EU-ban már korábban is előfordultak, bár Oroszország mindig tagadta, hogy ilyen kampányokat folytatna. A taktikák egyre kifinomultabbak, és az online platformokról a parlamentekbe és a közbeszédbe is eljutnak, főként, hogy mára a deepfake is az eszközök közé került.
A SentinelOne amerikai kiberbiztonsági vállalat az EU DisinfoLab független kutatócsoporttal közösen leplezte le az Európában 2022 óta működő, Doppelgänger néven működő oroszországi dezinformációs hálózatot, amely neves európai médiavállalatok, köztük olyan jelentős kiadványok, mint a The Guardian vagy a németországi Bild klónoldalait hozta létre félrevezető és hamis tartalmak terjesztésére – írta meg a CNN.
Az OpenAI pedig épp a napokban közölte, hogy Oroszország, Kína, Irán és Izrael a ChatGPT-t használta hamis kommentek és újságcikkek generálására. A cég a jelentésében azt is állítja, hogy számos ilyen rosszindulatú, a közvélemény manipulálására létesült csoportot sikerült levágni a rendszerről.
Az OpenAI szerint orosz Doppelgänger csoport a ChatGPT-t használta arra, hogy hangzatos címeket adjon az álhíreknek, Facebook-bejegyzéssé alakítson bizonyos cikkeket, valamint olyan hozzászólásokat generáljon több nyelven, amelyekkel az Ukrajna iránti szolidaritást és bizalmat próbálják aláásni.
Hasonlóan működött a kínaiak Spamouflage nevű csoportja, amely több nyelven és platformon hozatott létre bejegyzéseket a mesterséges intelligenciával, és ugyanezt csinálta az iráni International Union of Virtual Media nevű csoport is. Ezekről itt írtunk korábban.
Az orosz dezinformációs csoportok elsősorban az ukrajnai és a gázai háborúval kapcsolatos hamis történetekkel próbálják befolyásolni a közvéleményt, de az elmúlt évben az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont (EDMO) szerint a klímaválság volt a második leggyakoribb téma.
Az egyik ilyen hamis történet, amelyet a Doppelgänger egy a Bildet utánzó weboldalon tett közzé, arról számolt be, hogy egy tizenéves kerékpáros elesett és elvérzett, miután az utcai közvilágítás lámpáit kikapcsolták, hogy áramot takarítsanak meg. Az álcikk szerint a német kormány az ukrajnai háború miatt Oroszország ellen bevezetett szankciók után kialakult energiaválság miatt döntött a spórolásról. A történetet számos német médium cáfolta, de a Facebookon tovább terjedt.
Paula Gori, az EDMO főtitkára szerint a hamis energiabiztonsági narratívák terjesztése illeszkedik Oroszország geopolitikai céljaihoz, mivel az ország jövedelmező olaj- és gázágazatát szigorú szankciókkal, köztük uniós importtilalommal sújtották. Gori kiemelte: olyan hamis narratívák is megjelentek, amelyek szerint a megújuló energiaforrások rombolják az EU energiabiztonságát. A hivatalos statisztikák azonban másról árulkodnak: a megújulók 2022-ben az EU-ban felhasznált energia 23 százalékát tették ki, ami 2030-ra 45 százalékra emelkedhet. Egyes európai országok már több megújuló energiát használnak, mint fosszilis tüzelőanyagot. Az EU DisinfoLab emellett több olyan történetet is talált, amelyekben hamisan azt állították, hogy a szélturbinák mérgező szennyezést okoznak.
Más szakértők szerint a cél inkább az, hogy zavart és megosztottságot keltsenek, mintsem, hogy változást idézzenek elő az éghajlat-politikában. „Oroszország nagyon opportunista. Keresi a vitákat és szítja a viszályt, és erre minden aktuális problémát felhasznál. A cél az, hogy az emberek egymás ellen harcoljanak. Nem érdekli őket a klímapolitika” – mondta Morgan Wright, a SentinelOne biztonsági tanácsadója a CNN-nek.
Oroszországnak további érdeke is fűződik ahhoz, hogy aláássa az EU éghajlat-politikai üzeneteit. Miközben igyekszik erősíteni kapcsolatait Afrikában és Ázsiában, ahol a Nyugattal versenyez az üzletért és a befolyásért, megpróbál olyan képet közvetíteni, hogy Európa klímapolitikája a szegényebb országok kizsákmányolására és iparosodásuk megakadályozására irányul.
Azaz Oroszország a dezinformációt a meglévő megosztottság kiszélesítésére és zavarkeltésre használja, hasonlóan régi dezinformációs taktikájukhoz.
„Ha visszamegyünk 1917-ig, a Cseka, az első orosz hírszerző szervezet megalakulásáig, akkor több mint száz éve ők a dezinformáció mesterei” – állítja Wright. – „Évtizedek óta ugyanazt a taktikát használják, csak mára a mesterséges intelligencia és a közösségi média is bővíti az eszközeik tárházát.”
Gori szerint viszont ezek a klímaügyi álhírek valóban alááshatják a tömb azon ambiciózus célját, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást az 1990-es szinthez képest – például azáltal, hogy a zöld pártok az előrejelzések szerint súlyos veszteségeket szenvednek a választásokon, ami azt jelentheti, hogy kevesebb progresszív éghajlat-politikai hang lesz a parlamentben.
Az európai emberek kénytelenek lesznek rovarokat enni?
Az online induló dezinformációs kampányok eljutnak az európai parlamentekbe is, ahol a populista politikusok ezekkel a hamis narratívákkal házalnak. Magyarország ebből a szempontból is különleges országnak számít az unióban, hiszen itt maga a miniszterelnök terjeszti az orosz propagandát:
A magyarországihoz képest kispályás francia és olasz politikusok olyan hamis híreket osztottak meg, amelyek szerint a mezőgazdaságból származó szennyezés csökkentését célzó klímapolitika arra kényszeríti majd az uniós polgárokat, hogy rovarokat egyenek. Horvátországban, Németországban és Lengyelországban pedig egyes politikusok azzal riogatták az embereket, hogy Nagy-Britanniában a Covid-lezárásokhoz hasonló „éghajlati zárlat” bevezetését tervezik, és hasonló korlátozások később az ő országaikban is lehetnek.
Más agrárpolitikai álhírek leginkább a mezőgazdasági termelők tiltakozásait használták ki, akik idén számos tagállamban, többek között Franciaországban, Németországban, Spanyolországban és Lengyelországban demonstráltak.
Gori szerint az EDMO kutatói egyértelmű bizonyítékot találtak arra, hogy megpróbálták eltéríteni a tiltakozásokat, amelyek a gazdák valódi aggodalmai mentén alulról induló kezdeményezésekként indultak. Kiemelt egy széles körben terjesztett hamis történetet, amely szerint a franciaországi és spanyolországi gazdálkodókat „kitelepítik a földjeikről”, hogy helyet csináljanak a naperőműveknek.
A gazdatiltakozások természetesen legitimek voltak, de azokat Oroszország kihasználta az uniós intézményeket támadó és a szembenállást erősítő dezinformációk terjesztésére”
– mondta a CNN-nek.
Pallavi Sethi, a London School of Economics Grantham Kutatóintézetének munkatársa szerint a klímaváltozás előtt a migráció volt az első olyan téma, amelyet egyes szélsőjobboldali politikusok a megosztottság növelésére használtak.
Az európai erőfeszítések azonban csak egy bizonyos határig képesek kezelni az egyre nagyobb álhírproblémát. A Climate Action Against Disinformation, egy nemzetközi szervezeteket tömörítő koalíció szerint a közösségi médiavállalatok és a kormányok válasza siralmasan gyenge, amit a szlovák parlamenti választások befolyásolása is mutat.
Az intő példa
A tavaly őszi parlamenti választások előtti utolsó hetekben Magyarország felől migránsok árasztották el Dél-Szlovákiát, ami Orbán Viktor szövetségesét, a migránsellenességgel kampányoló Robert Ficót segítette. Az Ódor-kormány nem tehetett mást, katonákat küldött a határra.
Vera Jourová, az Európai Bizottság politikai értékekért és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke szerint „példa nélküli dezinformációs nyomás kísérte” a szlovák választásokat, és megjelent a mesterséges intelligencia kampánycélú felhasználása is: Michal Šimečka, a legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia listavezetője például egy deepfake videóban „jelentette be” a sör árának az emelését, egy hamis, mesterséges intelligencia által generált hangfelvételen pedig „elismerte”, hogy manipulálni fogja a parlamenti választásokat. A felvételt a Facebookon tették közzé néhány nappal a voksolás előtt. Mindemellett orosz propagandát közvetítő oldalak is beavatkoztak a kampányba.
A Facebook anyavállalata, a Meta szóvivője akkoriban közleményben tudatta, hogy „független tényellenőrző hálózatunk felülvizsgálja és értékeli a félretájékoztatást – beleértve a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat is –, majd megjelöli és lefelé rangsorolja a hírfolyamban, hogy kevesebb ember lássa őket”. Arra viszont nem tért ki, hogy miért nem jelölték hamisnak a szlovák deepfake posztokat.
Tudni kell, hogy a Facebook már évek óta eltávolítja az irányelveit sértő tartalmakat, csak arra hivatkozva viszont nem teszi őket automatikusan elérhetetlenné, mert manipulálták vagy mesterséges intelligenciával generálták őket. Ehelyett arra törekszik, hogy a módosított tartalmakat megjelölje.
A Facebook irányelvei korábban csak a videókat célozták, de áprilisban kiterjesztették őket a hanganyagokra is.
Szlovákiában azonban a kár ekkorra már megtörtént. A Moszkvával kevéssé kritikus Robert Fico győzött, de hogy volt-e része a sikerében az álhíreknek és a deepfake tartalmaknak is, az természetesen nem bizonyítható.
Koránt sem csak az európai választások vannak azonban kitéve a dezinformációs befolyásolásnak. Egyre nyilvánvalóbbá válik például, hogy kínaiak és oroszok gründolhatták Trump közösségi oldalát, ahol mind durvább szitkozódással támad a november 5-én rendezendő amerikai elnökválasztásra készülve. Erről alábbi cikkünkben olvashatnak bővebben:
Nyitóképünkön Strasbourgban közlekedő villamos látható az EP-választással felmatricázva. Fotó: AFP/Sebastien Bozon
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
