Katona Tamás volt KSH-elnök: Az uniós pénzeket csak kormányváltással lehet lehívni

HVG: Meglepte, hogy a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság?

Katona Tamás: Nem, mert erre utaltak a bruttó szemléletű adatok. Az ipar és az építőipar termelése csökkent, a külkereskedelem ezen valamelyest szépített ugyan, de csak azzal, hogy az import jobban visszaesett, mint az export. A 2022-es országgyűlési választás óta a kilenc negyedévből hatban csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Márpedig ez a nemzetközi gyakorlatban elfogadott konjunktúramutató. Másodszor is technikai recesszióba került a magyar gazdaság.

HVG: Mikor várható fordulat?

K. T.: Csak akkor, ha változik a gazdaságpolitika. A kormányzat jövő évi célja 3,4 százalékos növekedés. Ennek akkora esélyt adok, mint a 2024-es négy százalékosnak. Már az is jó, ha egy százalék megvalósul; a reális várakozás inkább 0,5 százalék.

HVG: A Pénzügykutató külső szakértőkkel kiegészült csapata most éppen alternatív gazdaságpolitikai programon dolgozik. Kinek szánják?

K. T.: Mondhatnám, hogy a jövőnek írjuk, egy következő kormánynak, de persze a társadalom figyelmét is szeretnénk felhívni, hogy létezik más út is. Egy valódi, versenyalapú piacgazdaságé, amelyben tudomásul vesszük a világgazdaság alapvető összefüggéseit, reálisan mérjük fel a lehetőségeinket, a potenciális előnyeink kihasználására törekszünk, és nem munka-, hanem tudásalapú társadalomra. Elképesztő, milyen mértékben függ a magyar gazdaság teljesítménye a járműipartól és az akkumulátorgyártástól. Amint a külső piacok kereslete szűkül, rögtön visszaesik a termelés. A kormányzat egyik korifeusa azzal büszkélkedett, hogy akkugyártásban a világ negyedik legnagyobb hatalma vagyunk, de leszünk még másodikak is. Miközben ehhez a feltételek közül egyik sincs meg: sem energia, sem víz, sem munkaerő nincs elég.

HVG: De az autópiac előbb-utóbb fellendül, és a zöldátállás miatt mind több akkumulátor szükséges. Ez sem adhat lendületet?