„Nekem a halál maga nem volt elég. Akartam, hogy szenvedjenek” – szabadulhat a battai rém

Miközben a holdra szállással is egyre inkább küszködik a NASA, Donald Trump – és a hozzá közel álló Elon Musk – egyre inkább a Mars felé kacsintgat. Bemondani azonban könnyebb, mint megcsinálni, rengeteg megoldandó kérdés van technológiai és pénzügyi téren is.

Hatvan díjnyertes magyar és külföldi film látható a január 25. és február 2. között zajló eseményen, amelyet 11. alkalommal tartanak meg. A programból válogattunk.

Egy óra sem telt el az első bombariadók óta, és a kormánypárti nyilvánosságban már elkezdték Magyar Péter felelősségét firtatni. Nem sokkal később beszállt a keretezésbe Magyar is, aztán Gulyás Gergely is elmondta a véleményét, amivel nemcsak Magyarral, de Orbán Balázzsal is szembement. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a bombariadó-sorozat őket igazolja, míg az ellenzéki nyilvánosságban többen a kormányt sejtetik a fenyegetések mögött. A valóságban nem tudunk semmi biztosat arról, ki küldte az e-maileket.

Az egyetlen és rémisztő magyarázat arra, miért látja Orbán az aranykor eljövetelét Trumpban, hogy a világunkat összetartó értékek lerombolásától reméli saját felszabadulását minden béklyó alól. Vélemény.

„Semmi nem állhat az utunkba” – mondta beiktatásán Donald Trump, aki az első napon aláírt rendeleteivel ízelítőt adott arról, hogyan képzeli el a kiterjesztett végrehajtói hatalmat. Az amerikaiak pedig azzal szembesültek, hogy elnököt választottak, de királyt kaptak – legalábbis ambícióját tekintve. Az első rendelkezések Amerikának szóltak, a világ többi része várhat a sorára.

Többek között Bruce Lee és Renee Zellweger is úgy lett amerikai állampolgár, hogy külföldi szülőktől, de az Egyesült Államok területén született. A hírhedt magyar bűnöző, Portik Tamás gyereke is így lett amerikai. Donald Trump most megszüntetné a lehetőséget, ami ellen 18 állam máris tiltakozik.

Elkaszálja-e a kínai CATL külföldi beruházásait, terjeszkedését és megtörheti-e elképesztő világpiaci dominanciáját, hogy nemrégiben feketelistára tette a Pentagon? És mi történik, ha keményebb szankciókat is hoznak ellene az USA-ban? A listázás nem csak a magyar gigagyár miatt kérdéses, a Tesla és a Ford is komoly terveket szövögetett a világ legnagyobb akkugyártójával. Mik a lehetséges forgatókönyvek?

Drágul az olaj, gyenge a forint, ezért drága Magyarországon az üzemanyag. Valószínűbb, hogy Donald Trump szankciós politikája ciklusa elején még Bidenénél is keményebb lesz, a jelenleg 80 dolláros olajár lehet még 90 is.

Donald Trump második elnöki ciklusa alatt nem látott szintekre emelkedhet az Egyesült Államok és Kína technológiai háborúja, ami kifejezetten kínosan érintheti a kínai 5G-eszközöket előszeretettel alkalmazó európai távközlési cégeket. Köztük van a 4iG is, a céget arról kérdeztük, hogyan érintheti egy esetleges váltás.

Az Egyesült Államokban, de világszerte is veszélyes precedenst teremthet, ami a Biden-kormányzat utolsó hétvégéjén történt. A TikTok elsötétítése mellett az is kérdéseket vet fel, ami a tiltás hozadéka lett. A megmentő szerepében Donald Trump tetszeleg – aki első elnöksége idején elkezdte pedzegetni a betiltást.

Jim Jarmusch kedvenc színészével magyarországi tapasztalatairól, a Brody név gyakoriságáról, Lars von Trier sajátos módszereiről és A brutalista egy korai változatáról is beszélgettünk, amelyben nem is Adrien Brody lett volna a főszereplő.

Egy apró mag a legnépszerűbb fűszer volt, gyógyító erőt tulajdonítottak neki, vallások hódoltak erejének. Ma elképzelhetetlen egy kolbász vagy egy virsli nélküle, a franciák pedig letargiába estek, amikor eltűnt a boltokból. És állítólag pofonegyszerű elkészíteni otthon is. Sorozatunkban ezt teszteltük.

2009-ben, 37 évesen, egy moszkvai börtönben halt meg Szergej Magnyitszkij, miután rámutatott egy rendőrök által elkövetett, nagy összegű csalásra. Az ő nevét viseli az az amerikai törvény, amellyel Washington a korrupt vagy az emberi jogokat megsértő külföldi politikusokat, üzletembereket, például Rogán Antalt szankcionálja. Csakhogy maga Magnyitszkij és brit-amerikai védelmezője sem mindig járt egyenes úton.

Csak a pletyka főzte szappanná a szentesi félkegyelmű öregembert, derül ki a száz évvel ezelőtti lapok tudósításaiból. 1925 januárjában arról is írt az újság, hogy büntetéssel fenyegette az MTI a rádióhallgatókat, a szegények pedig attól remélték nyomoruk enyhítését, hogy tehetős családoknak adták örökbe gyerekeiket, sokszor cselédsorba. Kiderül az is, hogyan csaltak adót vidéken, és hogyan mentette meg a lincseléstől egy zsidó bérkocsissegéd az utcán hőbörgő antiszemitákat újév hajnalán.