2025 elején közel hetven új nyilvános EV-töltőt adnak át Magyarországon, ebből több mint félszáz uniós forrásból létesül, miután lejár az EU-s töltőtelepítési pályázatok első körének teljesítési határideje. Majd pár hónapra rá már a második körben vállalt töltőket kell üzembe helyezni. Összesen öt kör van, 2026 végéig tartó átadásokkal. Közben mozgásban van a magyar pályázat is, ami 2028-as átadásokkal folytathatja a megkezdett utat, ez a projekt a vidéki vakfoltokra telepítene töltőket, egyelőre harmincöt településre, de a pályázat kiírói végül több mint 100 helyszínnel számolnak.
A végzetes ostobaság az volt, hogy nem láttuk a veszélyét, hogy kétharmaddal korlátlan hatalmat lehet szerezni – mondja a január 2-án nyolcvanéves Haraszti Miklós. Az egykori ellenálló, volt SZDSZ-es politikus egy színes forradalom esélyét látja a mai Magyarországon.
Kőkemény verseny kezdődhet azzal, hogy az év első napjával megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon. A schengeni bővítés összhangban van az európai projekttel, szuverenista körökben viszont gyanússá vált. A magyar kormány ingadozik a nemzeti büszkeség és a rideg érdekérvényesítés közt.
Arról, hogy Ukrajnán keresztül nem érkezik már orosz gáz Európába, a The New York Times mellett a The Independent, a The Daily Telegraph és a The Times is beszámolt. Magyarország számára elszállt 1 milliárd eurónyi uniós támogatás, írja a Die Welt. Az ukrajnai béke Putyin végét jelentené, jelenti ki a Süddeutsche szerzője. A Nyugatnak hibrid ellentámadással kellene reagálnia az orosz hibrid hadviselésre, írja Max Boot a The Washington Postban. A közelgő Trump-elnökség elébe tekint a Financial Times.
Ezerféle módon formabontó Donald Trump, de ha ezúttal nem szúrja el, a második elnöki mandátuma során a választóktól kapott erős felhatalmazásával átformálhatja Amerikát, s megerősítheti annak szerepét a világban. A hegemóniával szembeni kihívásokra reagálás viszont az utódjára maradhat.
A nagyüzemi állattenyésztésben a klímára leselkedő veszélyt látók helyettesítő proteinforrásként rovart, az illúzió és íz megtartására pedig laborban készült húst ajánlanak. Az előbbihez a húsevőknek gusztusuk, az utóbbira pénzük nincs.
Az alábbi válogatásban az év negatív hősei a főszereplők, és természetesen a semmiből felbukkant Magyar Péter. De azt is megmutatjuk, miképp fordulhat elő, hogy Orbán Viktor két alternatív címlapon is ott van, de végül nem rúg labdába Bese atya mellett.
Az információ nem az igazság nyersanyaga? Miért mondja a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék egyik legismertebb alakja, hogy akkor szabadabban dönthetett a sorsáról, mint ma? Miből lehet sejteni, hogy a kormány optimista lózungjai ellenére nem indul be a gazdaság 2025-ben? Ez a HVG új évi első lapszámának ajánlója, a Fülszöveg.
Mármint az EU soros elnöki székéből. A Tegyük ismét naggyá Európát szlogen a lap véleménycikke szerint tudatos provokációval ér fel, hiszen egyetlen más uniós vezető sem okozott annyi kárt az utóbbi időben a közösségnek, mint a magyar miniszterelnök.
Szélsőjobb köszönet Orbán Viktornak, kemény uniós beszólás Moszkvának, bajokat okozhat az orosz gázszállítások leállítása, veszélyeket hordoz Donald Trump újabb elnöksége. Ezek kiemelt témák a világlapokban az új év nyitányán.
Előbb kezelik magukat népi gyógymódokkal, minthogy elmenjenek az orvoshoz, és sokszor még a pingponglabda méretű daganatokat sem veszik észre magukon. A nevelés, a társadalom, vagy valami más okozza sok férfi orvosfóbiáját? Miért akarnak inkább infarktusban meghalni? Hogyan áll a vastagbéltükrözéshez egy ausztrál és egy magyar férfi? Férfiszorongások az egészségügyben.
A hvg360 új dokumentumfilmje a magyarországi ballroom szubkultúra világát mutatja be. Végigkíséri a Kiki House of Bandita tagjainak táncpróbáit, fellépésüket egy versenyen, és egy intim karácsonyi vacsorán is ott lehetnek a nézők. A Vogue –olyan, mint egy nagy család című filmet először 2024 júniusában mutatta be a hvg360.
A Saxo Bank elemzői, ahogy minden évben, most is a lehető legrosszabb eshetőséget is figyelembe véve jósoltak a jövő évre. Fantáziájukban az Nvidia mindent elsöprő szárnyalása, az OPEC bukása, a kínai gazdaság visszapattanása, a biotechnológia nagy ugrása alakíthatják majd a világgazdaságot 2025-ben.
Orbán Viktor kiadta a jelszót, megint nem leszünk „migránsország”, ennek jegyében január elsejétől kevesebb vendégmunkás jöhet, és a küldő országok körét is korlátozzák. Egy Nógrád megyei vendégmunkásszállón jártunk, ahol a filippínó családapák már csomagolnak. Bármennyire is igyekeztek az elmúlt években beolvadni a közösségbe, a legtöbbjüknek haza kell térni.
A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek. Amellett, hogy a parasztok és a munkások érdekeit képviselő radikális demokrata volt, az elfeledett Táncsics igazi hős is, akinek fordulatos, lemondásokkal teli élete filmre kívánkozna.
Neves külföldi művészekre, közéleti személyiségekre, sportolókra emlékezünk.
Sorozatunkhoz öt írót kérünk fel arra, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolya most rendhagyó feladatot kapott: a HVG év szaváról szóló szavazásának öt jelöltjéből kellett ihletet merítenie ahhoz, hogy értékelje 2024-et. Az év szavai a latteavokádó, a kegyelembotrány, a szuverenitás, a békemisszió és az újraszámlálás.
Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk második része.
Nem Belgium az egyetlen olyan ország Nyugat-illetve Észak-Európában, amely a lakosság biztonságának fokozásán gondolkodik, sőt, egyenesen arra hívja fel polgárai figyelmét, hogy vásároljanak meg bizonyos cikkeket az úgymond bizonytalan békére tekintettel.
Nem kellett körmöt rágni, mint 2016-ban. Nem volt (vélt) indok kétségbe vonni a választási eredményt, mint 2020-ban.
Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre a német belpolitika.
Nagyon eltalálta 2024-ben a piaci folyamatokat az Nvidia: a chipgyártó halmozza a rekorderedményeket, és várhatóan jövőre is hasonlóan tud teljesíteni. Részvényesei örülhetnek, mivel a cég értéke már olyan nagy, hogy akkor is nevetve tovább tud lépni, ha esetleg az Egyesült Államok gazdasági folyamatai kedvezőtlenre fordulnának 2025-ben, sőt, január 6-án újabb nagy dobás várható.
Egyik oldalon a kormányzati sikerpropaganda, amely szerint a magyar elnökség páratlan eredményeket elérve ismét naggyá tette Európát, a másik oldalon pedig a rengeteg kérdőjel, hogy ezt vajon mivel lehetne alátámasztani. Elemzésünkben sorra vesszük az egyes területeket, az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontot és a tényeket, amelyek segítenek eloszlatni a narancsszínű ködöt.
Sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez a nemzetközi összefoglaló 4. része.
Sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. A gazdaság alakulása külön is megér egy misét.
Időjárásunk gyorsan változik: egyre melegebb lesz, több a csapadék és a szélsőséges jelenség. Unokáink földrajzóráin új fogalom válthatja fel a térségünket eddig leíró éghajlatot – véli Lakatos Mónika a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke.
„Franciaországban elképzelhetetlen, hogy szexuális tartalom miatt cenzúrázzanak könyveket. A Férfibőrben ajánlott olvasmány a 13–15 éveseknek mint a szexualitásba bevezető képregény” – mondta a Férfibőrben című képregénykönyv illusztrátora, Zanzim, akit meglepett, hogy Magyarországon fóliázzák a hasonló tartalmú könyveket.
Nincsenek könnyű és nehéz, primitív vagy fennkölt nyelvek, állapítja meg a professzor, akinek gyors egymásutánban két kötete, a Milyen nyelv az angol? és a Szmoking és bermuda is megjelent.
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
Külön tudomány lehet annak ösztönzése, hogy komplikációk nélkül kerüljenek a megfelelő helyre a közterületen eldobott italos üvegek és dobozok.
Annie Jacobsen könyve a nukleáris világháborúról hátborzongatóan részletes, de Észak-Koreáról, a képzeletbeli világégés kirobbantójáról keveset tud. Az a kevés is nagyon ijesztő.
A lecsúszott pedagógusok, a gyenge forint és az emberek életébe folyton beavatkozó kormány mind benne vannak abban, hogy a választók harmada új ígéretet talált az alig tíz hónapja felbukkant Magyar Péterben. Orbán Viktor látja a problémát, de a mozgástere sokkal szűkebb, mint korábban.