Érik a válasz arra, miért erősödött a szélsőjobb a még mindig inkább baloldali fiatalok körében
Fordulatot jelzett az európai parlamenti választás Európában, a fiatalok minden eddiginél nagyobb számban álltak a szélsőjobboldali pártok mögé. A magyarázat összetett.
Az 56 éves olasz Gigi D’Agostino az italodiszkó mérsékelten ismert DJ-jeként az ezredfordulón tett szert kérészéletű nemzetközi sikerre, amikor a L’amour toujours című dalára táncoltak Európától Amerikán át Ázsiáig. Arról viszont aligha álmodott, hogy egykori dala olyan „átdolgozással” válik idén népszerűvé, ami azt a szélsőjobb nyári himnuszává teszi. A német fiatalok buliszigetén, az északi-tengeri Sylten május végén rögzítették és tették ki az X mikroblogra azt az alig 14 másodperces klipet, amin jól öltözött ifjak éneklik a dallamra, hogy „Ausländer Raus!” és „Deutschland den Deutschen!”, vagyis „Külföldiek kifelé!” és „Németország a németeké!”. Az átirat vírusként terjedt, s az éneklését a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (UEFA) megtiltotta a nyári németországi Európa-bajnokságon, a szervezők pedig az őszi Oktoberfest sörfesztiválon.
A fiatalok nemcsak D’Agostino slágerét fedezték fel maguknak, hanem a mögé illesztett szélsőjobboldali üzenetet is. Az idei európai parlamenti (EP) választásokon a radikális jobboldalra voksoltak több kulcsfontosságú államban is. Németországban a 25 év alattiaknál a 2019-es EP-választás triplája, 16 százalék választotta az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, amely nekik is köszönhetően érte el az eddigi legjobb országos eredményét. Franciaországban a 34 év alattiak körében 32 százalékos részesedéssel a Nemzeti Tömörülés (RN) volt a legnépszerűbb, ez 10 százalékpontos javulás a Marine Le Pen fémjelezte pártnak öt év alatt.
Lengyelországban a szélsőjobboldali Konföderáció a 30 évesnél fiatalabbak körében 30 százalékig jutott, szemben a 2019-es 18,5 százalékkal, illetve a teljes szavazóbázison elért 12,1 százalékkal.