Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az MCC Feszten tartott panelbeszélgetés során szóba került a Patrióták karanténba zárása és a békemisszió is.
Bár a választások után a szalagcímek forradalomról szóltak, valójában csak egy kisebb eltolódás történt a jobboldal irányába – erről beszélt Sebastian Kurz az MCC Feszten. A volt osztrák kancellár Orbán Balázssal beszélgetett Esztergomban, és az EP-választásokról szóló értékelését azzal magyarázta, az európai szavazók nem szeretik woke-mozgalmat, ahogy azzal sem értenek egyet, hogy nem mondhatják el a véleményüket, mert egyből cancelelik őket. Vagyis hiába egyértelmű a választók akarata, a politikai hatalom ugyanazok kezében maradt.
Kurz Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai igazgatójával és Ján Figel korábbi uniós biztossal beszélgetett. A szlovák politikus először tiszteletét fejezte ki Mátyás király iránt, akire szerinte a szlovákok is büszkék lehetnek, hiszen egy igazi, közép-európai uralkodóról van szó. Meglátása szerint az Európai Unió célja most is az kellene, hogy legyen, hogy újra egy közösséget alkosson, illetve nyilván kezdeni kell valamit azzal is, hogy háború van.
Orbán Balázs Figelre csatlakozva szintén méltatta Mátyás királyt, aki szerinte meg akarta menteni a nyugatot önmagától – ahogyan most azt az magyar kormány is teszi, tenné. Orbán szerint az európai választók akarata egyértelmű, az uniós szervek ezt nem veszik figyelembe. Például az Európai Bizottság már korábban is kijelentette, hogy nem bürokratikus szervként – amire egyébként ki lett találva –, hanem politikaiként akar tovább működni, és bár hiába szavazott a többség a változásra, a főbb szervek nem változtak – mondta fel a kormány kommunikációs paneljét.
A miniszterelnök politikai igazgatója elmondta azt is, hogy többek között a Néppárt meg akarja kerülni a szavazókat, ez azonban hosszú távon nem fenntartható. A beszélgetők egyetértettek abban, hogy az a kordon, amibe Orbánék új frakcióját, a Patriótákat zárták egyértelműen demokratikus deficitet jelent az EU számára, hiszen a harmadik legnagyobb erőről van szó a Parlamentben, ami nem jutott semmilyen pozícióhoz.
A kordonba zárt Patrióták kérdésköre többször előjött. Orbán Balázs meglátása szerint ez csak átmeneti és egyértelműen a háború az oka. Úgy véli, hogy az EU elkötelezett a jelenlegi, háborúpárti álláspont mellett, ezért maradhatott Ursula von der Leyen is az Európai Bizottság élén és ezért zárták ki a parlamenti pozíciókból a Patriótákat. Orbán szerint ez a helyzet legkésőbb Trump potenciális megválasztásáig állhat fenn, hiszen a korábbi elnök megígérte, mindent megtesz az orosz-ukrán konfliktus lezárásáért, ezért megválasztása esetén az EU sem lesz képes fenntartani jelenlegi álláspontját.
“Akár tetszik Brüsszelnek, akár nem, változás jön”
A panel résztvevői többször visszatértek arra a gondolatra, hogy ideig-óráig ugyan tudja még tartani a pozícióit a brüsszeli elit, hamarosan változás jön. Kurz arról beszélt, hogy az ő idejében szélsőjobboldalinak titulált gondolatok mára mainstreamnek számítanak, a migráció, illetve annak ellenzése sem akkora tabu már, mint korábban. Orbán közbeszúrta, hogy azért Kurz meglepődne, ha éppen hatalmon lenne, megemlítette, hogy a magyar kormányon óriási nyomás van és éppen hatalmas büntetést kell fizetnünk, amiért nem engedjük be a menekülteket – utalt arra az európai bírósági döntésre, amely egy a menekültügyben született korábbi bírósági ítélet nem teljesítése miatt szabtak ki Magyarországra. Hozzátette azt is, hogy ez politikai döntés volt, ami már a választások előtt megszületett, de mivel még Brüsszel is érezte, hogy ez megosztó lesz, ezért csak később vált hivatalossá. (Az ítéletet négy nappal az EP-választások után közölte az Európai Bíróság, Gulyás Gergely azonban már egy ez előtti kormányinfón is beszélt róla, igaz, nagy meglepetés nem volt, hiszen az ítélet be nem tartása pénzbüntetéssel jár az uniós jog alapján – a szerk.) Kurz erre azt válaszolta, hogy valóban, a migráció kérdése messze nem tekinthető megoldottnak, de megerősítette azt is, hogy a zárt határokról való gondolkodás már sokkal hétköznapibb, nem számít szélsőségesnek. Majd hozzátette, jelenleg az a baj, hogy a magasan képzett munkaerőt nem, de a szociális ellátórendszerre szoruló bevándorlókat befogadja az Unió.
A beszélgetés hátralévő része nagyrészt a háború és béke kérdéskörének jegyében zajlott. Ján Figel egy hosszabb eszmefuttatás végén arra jutott, hogy az unió részéről a békére való törekvés nem valódi, ez pedig annak köszönhető, hogy káros ideológiák (a zöld gondolkodásmód és a genderideológia) miatt Európa megosztott. A beszélgetést vezető Szalai Zoltán közbevetette, hogy a magyar miniszterelnök megpróbált békét teremteni, fáradozásait azonban sokan nem támogatták.
Szóba került még, hogy az utolsó évben nem volt jelentős területi változás a konfliktusban, ami azt jelenti, hogy feleslegesen halt meg ez idő alatt több, mint 150 ezer ember. Elhangzott az is, hogy mindenki meglepődött rajta, hogy az oroszok nem jutottak el azonnal Kijevig, és eleinte valóban értek el komoly sikereket az ukránok, de egy ideje erre már képtelenek. Orbán elmondta azt is, hogy kétféle béke van. Az egyik, amikor el kell fogadni az adott helyzetet (mint nekünk kellett az I. világháború után), a másik pedig, amikor a két fél kompromisszumot köt, szerinte az orosz-ukrán helyzetben erre lenne szükség. Ehhez pedig a recept a következő: kommunikációs csatornák megnyitása, fegyverszünet és tárgyalások.
Nyitóképünkön Sebastian Kurz és Orbán Balázs. Fotó: Cabrera Martin
