Ha Ukrajna megkezdi 2008-ban a NATO-hoz csatlakozás folyamatát, sokkal hamarabb kitört volna a háború, és sokkal rosszabb körülmények között érte volna az ukránokat – mondta Angela Merkel a BBC-nek.

A volt német kancellár azért beszélt erről a brit közmédiának, mert annak idején többek között a német ellenkezésen feneklett meg Kijev közeledési kísérlete. Az egykori kancellár ugyanakkor nem a Moszkvával szembeni engedékenységgel magyarázta az akkori döntését, hanem azzal, hogy 2008-ban az ukránok még nem tudtak volna azzal a hatékonysággal ellenállni az oroszoknak, mint 2022 februárjában. „Teljesen világos volt számomra, hogy Putyin nem fogja ölbe tett kézzel nézni Ukrajna NATO-csatlakozását” – mondta.

Más kérdés, hogy a történtek ilyetén értelmezését nem osztja mindenki, többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem, aki szerint Merkel és az akkori francia elnök, Nicolas Sarkozy elszámították magukat, és a döntésükkel csak felbátorították Moszkvát.

Az ukrajnai háborúról Merkel azt mondta: mindent el kell követni annak érdekében, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek bevetését. „Szerencsére Kína is ezt a véleményt képviseli. Nem szabad hagyni, hogy megbénítson minket a félelem, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy Oroszország a világ egyik legnagyobb nukleáris arzenáljával rendelkező hatalma” – jelentette ki a volt kancellár.

Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni támadása miatt az európai államok az energiapolitikájuk felülvizsgálatára kényszerültek, miközben az olcsó energiahordozókon alapuló oroszpolitika a merkeli Németország gazdaságának gerincét képezte.

Persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy 2005-2006 környékén nem volt olyan európai állam, amely ne akart volna olcsón orosz energiahordozókat vásárolni, így kár lenne a folyamatért teljes egészében Angela Merkelt felelőssé tenni – ezt már Matteo Renzi volt olasz kormányfő mondta a BBC-nek.

Renzi szerint ugyanakkor a korszakban egyértelműen Merkelt tartották az Európai Unió vezetőjének. „Amikor Henry Kissinger megkérdezte, hogy mi Európa telefonszáma, én azt válaszoltam, hogy hívja Angela Merkelt a mobilján” – jelentette ki.

Merkel a legnagyobb gazdasággal rendelkező európai állam vezetőjeként kétségtelenül a kontinens egyik vezető személyiségének minősült, aki állítása szerint diplomáciai úton és a jövedelmező gazdasági együttműködés eszközével szerette volna kordában tartani az orosz birodalmi törekvéseket. Ma már azonban ő is belátja, hogy ez a törekvés kudarcot vallott.

Nem a gazdaságpolitika az egyetlen terület, ahol Merkel defenzívába szorult az örökségével kapcsolatos diskurzusban, hiszen igen sokan bírálják a migrációval kapcsolatos intézkedéseit is. A Willkommenskultur keretében Merkel 2015-ben szélesre tárta Németország kapuit a bevándorlók milliói előtt, ennek pedig az egyik hosszú távú következménye a 2015 előtt marginális kis szélsőjobboldali pártocskának számító Alternative für Deutschland (AfD) megerősödése volt. A migrációellenes üzenetekkel operáló AfD mára már a második legerősebb politikai platformmá vált Németországban.

A szélsőjobb megerősödése ugyanakkor nemcsak német probléma volt, európai jelenséggé is vált, miután a politikus javasolta, hogy vezessenek be bevándorlási kvótákat a többi uniós tagállamban is. Ekkorra tehető a francia, a holland és a lengyel szélsőjobb megerősödése is, bár Merkel most azt mondja, hogy ezért nem lehet őt egy személyben felelőssé tenni.

A volt kancellár szerint a szélsőjobboldalt az illegális migráció megállításával lehetne leszerelni, és ehhez arra volna szükség, hogy az európai államok fektessenek be az életszínvonal növelését szolgáló projektekbe Észak-Afrikában. Ennek hatására kevesebben fogják elhagyni az otthonaikat – vélekedett.

Más kérdés, hogy mennyire növelné az átlagállampolgárnak a szélsőjobboldalra való szavazási hajlandóságát, ha azt látná, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, a drágulások közepette a kormánya Észak-Afrikába kezdené pumpálni a pénzt.

A merkeli gazdaságpolitika negatív öröksége is érezhetővé vált Németországban, a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében ugyanis egy sor olyan beruházásról lemondtak Berlinben, amelyek hiánya mostanra megroppantotta a német gazdaság teljesítőképességét. Utak, autópályák, vasútvonalak felújítása, korszerűsítése maradt el, és a digitalizációba sem fektettek elég pénzt az Angela Merkel alatti német kormányok.

Európának ráadásul ismét szembe kell néznie Donald Trumppal, ahogyan azt tette korábban Merkel is.

„Nem kell félni, de nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy mit akarunk elérni, és azt a legegyértelműbben kell megfogalmazni, mert Donald Trump is így tesz” – mondta a politikus, majd a saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette: ha valaki egyenesen tárgyal Trumppal, kialakulhat kölcsönös tisztelet közte és a volt-leendő elnök között.