Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A "piacon már terjed a pletyka", hogy készül az újabb lex Mol, vagyis az a jogszabály, amely szerint a stratégiai fontosságú vállalatokban az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebbre - írja a csütörtökön megjelent számában a Figyelő, amely terjedelmes cikkben foglalja össze az INA-ügy és az orosz Szurgut-részvénycsomag visszavásárlás hátterét és eddigi fejleményeit.
Az állam tulajdonosként való megjelenése után a Mol irányításának esetleges átalakításában a Figyelő írása szerint az első lépés az lehet, hogy az állam ne csak a cég alapszabályában egy tulajdonosra megállapított 10 százalékos szavazati korláttal szavazhasson.
Az eddigi szórt struktúrában a menedzsmenttel baráti viszonyban lévő tulajdonosok sokaságával Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és Csányi Sándor alelnök kettőse kontrollálta a cég folyamatait - olvasható a cikkben. A lap szerint ha lesz is szándék a Molon belüli irányítói pozíciók átrendezésére, az "biztosan hosszabb időt vesz igénybe".
Ha igaz az újabb lex Molról szóló szóbeszéd, akkor az nagy veszéllyel jár, hiszen a nemzetközi befektetők aligha díjaznák ezt a külső beleszólást a cég irányításába - teszi hozzá a lap, amely szerint ugyanakkor az állam könnyebben "ültetheti kedvenceit a fontos pozíciókra, akárki is lesz kormányon".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
