Egy utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti törvénymódosításnak köszönhetően aránytalanul nagyobb fizetésemelést kapnak a kúriai bírák az alsóbb fokon ítélkező kollégáikhoz képest. Varga Zs. András a kivételezést azzal indokolja, hogy a Kúria nem egyszerűen legfelsőbb bíróság, hanem a jogegység felett őrködik.
„Sokat, és főként a Kúria számára olyasmit tartalmaznak az Országgyűlés döntései, amit egészen a legutolsó hetekig csak reméltünk, de nem mertük elhinni, hogy megvalósul, különösen nem, hogy ilyen hamar” – így kezdődik a Kúria-elnök munkatársainak elküldött újévi köszöntője, amely több forrásból is eljutott a HVG-hez. A levélben Varga Zs. András nemcsak az elmúlt évet, valamint a bírák illetményemelését értékeli, hanem
azt is elismeri, hogy a kúriai bírók kiemelt bánásmódban részesültek (vagyis nagyobb fizetésemelést kaptak) a kormánytól, méghozzá megfogalmazása szerint „nem ingyen”.
Tény, hogy a politikai kinevezett Varga Zs. Andrásnak van miért köszönetet mondania az Országgyűlésnek. Ahogy lapunk is megírta, a kormány egy négyoldalú megállapodástervezet erőltetett a bírósági szervezetrendszer képviselőire, amelynek részeként csak 15 százalékkal emelte meg a „talpas” bírók fizetését. A bérkorrekció mértéke így messze elmarad a 40 százalékos inflációtól és attól, amit az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György javasolt. (És amit a jogszabályok szerint a kormánynak bele kellett volna foglalnia a költségvetés tervezetébe.)
Nem úgy a kúriai bírók esetében: egy utolsó pillanatban benyújtott kormánypárti bizottsági módosító javaslatnak megfelelően őket kivették a többi bíróra vonatkozó bértábla alól, és a Kúria elnökének az illetményéhez kötötték a fizetésüket. (Ehhez a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt módosították, amelyet február 19-étől kell alkalmazni, január 1-re visszamenőlegesen.)
Hogy ezt egy példával illusztráljuk: a nem vezető beosztású bírák január 1-től az elnök fizetésének 60 százalékát kapják majd a Kúrián. Mivel Varga Zs. András esetében ez januártól bruttó 4 millió 562 ezer forint, egy kezdő kúriai bíró ennek alapján bruttó 2 millió 737 ezer forintot kap majd. Úgy tudjuk, a kivételezett helyzet tovább fokozza a bérfeszültséget a bírói karban, hiszen a munka dandárját végző járásbírók csak harmad annyit fognak keresni januártól, mint a Varga Zs. András által a Kúriára kinevezett kollégáik.
A kettős mérce ellen korábban a Magyar Bírói Egyesület is tiltakozott. Mint írták, a különbségtétel „aránytalanul még nagyobbra nyitotta a Kúriai bírók és az alsóbb szintű bíróságokon dolgozó bírók jövedelme közötti ollót. Az ekkora mértékű különbségtétel megszünteti a bírósági rendszeren belüli arányosságot és önmagában is rombolja a társadalmi bizalmat a bíróságok iránt”. Hozzátették azt is, hogy az emelés 2025-től a járásbírók esetében csupán bruttó 150-178 ezer forintot tesz ki, míg a Kúrián egy beosztott bíró esetében legalább 800 ezer, de akár az egymillió forintot is meghaladja.
Igazságtalan támadások
Nem osztja azonban a kritikákat Varga Zs. András, aki korábban közleményben tiltakozott a „politikai támadások” ellen. Ebben úgy fogalmazott, a kúriai bírák új illetményrendszere ahhoz az Alaptörvényen alapuló kizárólagos feladathoz és felelősséghez igazodik, amely szerint a Kúria őrködik Magyarország összes bírósága jogalkalmazásának egységessége felett.
A lapunkhoz eljutott újévi köszöntőjében pedig már egyenesen arról írt, volt esély arra, hogy „civil szervezetek és háttérintézmények felbujtásának és szervezkedésének eredményeként veszélybe kerül a bírói és az igazságügyi alkalmazottak illetmény-korrekciója”. Valamint rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy a bírák nyilvánosan is hangot adtak elégedetlenségüknek a kormánnyal kötött alku miatt.
Varga Zs. szerint a Kúria mindeközben igazságtalanul lett a támadások célpontja, ők ugyanis szerinte nem önző módon jártak el.
„Nemcsak a saját érdekeinkkel törődtünk, hanem egészen az Országgyűlés döntéséig dolgoztunk azért, hogy minden bíró és minden munkatársunk a lehető legelőnyösebb helyzetbe kerüljön” – tette hozzá, bár az nem derül ki, hogy a Kúria képviselői pontosan kivel és milyen eljárásban egyeztettek a kormánypárti javaslat parlamenti elfogadtatásával kapcsolatban. Tény azonban, hogy Varga Zs. András szavaival élve végül „az öröm győzedelmeskedett”, a kiemelt bánásmódot, aminek „nyilván örülünk”, azonban nem ingyen kapták, mint ahogy 2019-ben sem így történt.
„Akkor az új jogorvoslati eszközrendszer bevezetéséhez társult a rendkívüli beosztási pótlék, most ennek komolyan vételéhez” – fogalmaz a köszöntőben az elnök.
A köszöntőből az is kiderült, hogy az elnök szerint a Kúria átalakulása lassan befejeződik; a folyamat lényege, hogy másodfokú bíróságból átalakuljon a jogegységet biztosító legfőbb bírói fórummá.
A Kúria immár más, mint ami volt, már nem egyszerűen legfelsőbb bíróság
– tette hozzá Varga Zs., aki szavai szerint az Országgyűlés figyelmét is arra hívta fel, hogy nem létezik fölösleges, indokolatlan vagy túlzó eszköz, ha az a jogegységet szolgálja. Ehhez akár külső segítséget is ígérnek az elfogadott megállapodások, ha pedig az eljárási törvények módosítása lesz szükséges, eséllyel kezdeményezhetik azt is. De hogy a Kúria elnöke pontosan mire gondol, és hogyan lehet fokozni még a jogegységet, az nem derül ki a levélből.
„Az erőforrásaink is rendelkezésre állnak, megelőlegezve megkaptuk, amire szükségünk van. Így 2025-től végre azzal foglalkozhatunk, ami a lényeg, és aminek kizárólagos letéteményesei vagyunk: a jogegység őrzőiként az ítélkezéssel” – fogalmazott.
A Kúria nemrég azzal került a hírekbe, hogy koncentrált támadássorozat indult Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan pedig azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs. András elnök neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt.
Címlapképünkön: Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Varga Zs. András, a Kúria elnöke – fotó: Veres Viktor