MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát
A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.
Nagy fogással haladhat tovább az MVM Csoport európai terjeszkedése, a már 19 országban jelenlévő állami energiacég december közepén jelentette be, hogy felvásárolja a német E.On romániai leányát. A magyar nagyvállalat az üzlettel 68 százalékos részesedést szerez az E.On Energie Romaniában, mely az ország egyik legnagyobb gázszolgáltatója, melynek némi árampiaci részesedése is van, emellett megveszi az energiaszolgáltatás infrastruktúrájának szerelési-karbantartási munkáit végző E.On Asist Complet 98 százalékát. A felvásárlás még korántsem zárult le, az 2025 első felében mehet majd végbe valamikor. Ha minden a magyar cég tervei szerint alakul, akkor a román állam kisebbségi tulajdonos marad a két társaságban.
A bejelentés Magyarországon nem sok vizet zavart, Romániában azonban alaposan kiverte a biztosítékot. A helyi gazdasági sajtóban megjelent cikkek rendre kiemelik: az MVM állami vállalatként az Orbán-kormány kontrollja alatt áll, és mivel Orbán Viktor Vlagyimir Putyin leghűségesebb európai szövetségese, a romániai félelmek szerint az üzlet végbemenetelével az E.On Romania a továbbiakban orosz gázzal látja el a fogyasztóit, és Moszkva így befolyást szerez Bukarest felett.
Nagy bevásárlás, nagy aggodalmak
Az MVM valóban jelentős társaság felett veszi át az irányítást, ha lezárul az üzlet. A romániai E.On az egyik legnagyobb földgázszolgáltató az országban, 3,4 millió fogyasztót lát el, cégeket és háztartásokat is, és a lakossági piacon 41 százalékos a részesedése, mellyel a második legnagyobb tényező a francia központú Engie után. Szolgáltatásaikkal Észak-Romániában a legerősebbek, és jelen vannak a villamosenergia-piacon is, ám itt csak 5 százalékos a részesedésük, és az is az északi-északkeleti régióból jön össze.
A romániai E.On vételáráról az MVM semmit sem közölt, de az a helyi értesülések szerint mintegy 205 millió euró lehetett, ezzel a magyar állami társaság sokkal többet fizetett, mint amennyit a többi pályázó – romániai cégek, köztük a Romgaz, az OMV Petrom és a Hidroelectrica – hajlandó volt ajánlani érte.
Az üzlet persze most is csak akkor mehet végbe, ha lement a szükséges átvilágítás, és a román hatóságok mindent rendben találtak vele. Csakhogy a szoros magyar–orosz politikai, illetve a magyar–orosz gázkapcsolatok miatt rengeteg román fejében megszólalt a vészcsengő, és az utóbbi hetekben a román kormány politikusainak sora kényszerült folyamatosan azt bizonygatni, hogy a vizsgálatok a lehető legrészletesebbek lesznek, és ha bármi olyasmi felmerül, ami sértheti a nemzeti érdekeket – az aggodalmak arról szólnak, hogy az MVM oroszgáz-függésbe löki majd a román fogyasztókat, és rajtuk keresztül az országot –, akkor blokkolják az ügyletet.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter többször is hangsúlyozta, hogy azt majd a román Versenytanács koordinálásával működő Közvetlen Külföldi Befektetéseket Vizsgáló Bizottság (CEISD) dönti el, hogy az MVM végül is megszerezheti-e az irányítást az E.On cégei felett, mivel a felek egyelőre csak megállapodást írtak alá a tranzakcióról, és az addig nem végleges, míg a román állam rá nem bólint. Márpedig többször is volt már olyan, hogy hasonló ügyletre nem bólintottak rá. December végén pedig Burduja már azt nyilatkozta, hogy a CEISD várhatóan a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé terjeszt a felvásárlás ügyét.