Hitelválság: újjáéledő feszültségek az euró piacán
Az Európai Központi Bank (EKB) "felfigyelt az euró piacán újjáéledő feszültségre", és ezért "az újfent jelentkező bizonytalanságot ellensúlyozandó, ameddig szükséges, de legalább ez év végéig, fölerősíti a több likviditás kiutalásának politikáját a fő refinanszírozási műveleteiben" - közölték az EKB-ban hétfőn.
Az intézkedés azt jelenti, hogy a hetente ismétlődő, kéthetes refinanszírozási aukciókon a bank több pénzt hirdet meg a szokásosnál a "nem elsőrendű válság" miatt a bankközi piacon megszorult, egymással szemben szűkmarkú kereskedelmi bankok számára, nehogy a napi finanszírozásuk bajba kerüljön a karácsony előtti időszakban, amikor sok a lakossági kivét.
Elemzők szerint az intézkedés, a pénzellátás növelése révén, hozzájárul az inflációs várakozások erősödéséhez. A piacon már most is 2,7 százalékosra várják az euróövezetben a novemberi tizenkét havi inflációt, az EKB hivatalos, legföljebb 2 százalékos tűrésküszöbét ugyancsak messze meghaladó, októberi 2,6 százalék után. Ez ismét kizárja, hogy az EKB kamatcsökkentéssel is segíthetné az egynapos bankközi kamatok letörését, amelyek - a dollár gyengülésén kívül - szintén hozzájárulnak az euró árfolyamának csúcsdöntéseihez, de azt is valószínűtlenné teszi, hogy a bank a kamatemelés folytatásával rontana a helyzeten.
Az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet már pénteken közvetve megerősítette, hogy a bank folytatja a kivárást, és decemberben sem változtat az irányadó kamatminimumán. Az EKB két tűz közé szorult: az egyik oldalon a "nem elsőrendű válság" enyhítést, a másikon a gyorsuló infláció elvileg szigorítást indokolna.
A frankfurti Európai Bankár Konferencián tartott előadásában Trichet bonyolultnak minősítette a jelenlegi helyzetet, amikor - mint mondta - "nincs helye semmiféle lazaságnak", mert még folytatódik a "nem elsőrendű válság" indukálta piaci kiigazítás.
Ez még további elemzést igényel, és az EKB továbbra is "nagyon közelről figyeli" a fejleményeket, mondta az elnök. A "nagyon közeli figyelés" afféle kulcsmondat: az EKB gyakorlatában ez a kifejezés a kamatszint további változatlanságára utal. Az eddigi tapasztalat szerint kamatemelést sejtet, ha a bank elnöke "erős éberség" szükségét említi, illetve kamatcsökkentést valószínűsít, ha az inflációs kockázatok "gondos figyelését" ígéri.
A bank legutóbb június elején emelte az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, a lassan két éve tartó szigorítási ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4,00 százalékra, hatéves csúcsra: utoljára 2001. szeptemberig volt 4 százalék fölött. A 2005. decemberben kezdett szigorítási ciklusban a júniusi a nyolcadik negyed pontos emelés volt.
A kialakult gyakorlat szerint szeptemberben, a negyedév végi hónapban, eredetileg újabb negyed pontos emelésre számított a piac, mert az EKB továbbra is - jelenleg is - kissé túlhevültnek tartja a gazdasági növekedést, főleg a továbbra is rekord közeli ütemben gyarapodó pénzellátás miatt: főleg a céghitelezésben nyoma sincs hitelszűkének, az a jelek szerint a bankközi piacra korlátozódott. Mindenesetre augusztus elején Európára is átterjedt, világméreteket öltött a "nem elsőrendű válság": a fizetési nehézségekkel küszködő, nem elsőrendű amerikai adósoknak korábban nyújtott jelzálogkölcsönökre alapozott, nemzetközi befektetési konstrukciók elbizonytalanodása okozta hitelpiaci nyugtalanság, és ez a szigorítás leállítására késztette az EKB-t. A gazdasági növekedés várt lassulása közben azonban - a bank értékelése szerint - az inflációs nyomás még egyre növekszik, ezért enyhítés sem várható az EKB-tól.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.