HVG

Mentőangyalként számítanak az USA-ban Robert Rubinra, aki Bill Clinton elnök pénzügyminisztereként az 1990-es években a mexikói pesoválságon és az ázsiai, majd az oroszországi pénzügyi krízisen segített túllendíteni a világgazdaságot. Most a legnagyobb amerikai bankcsoport, a Citigroup - és ezzel tágabb értelemben az amerikai bankszektor - megmentését várják tőle. Ő lett ugyanis a Citigroup igazgatótanácsának az elnöke, miután a pénzintézetet négy éven át vezető Charles Prince a hét végén lemondott. A korábban a Citigroup tanácsadói bizottságát vezető Rubin csak átmenetileg vállalta a feladatot, és felállított egy négyfős testületet, hogy megkeressék a bank leendő első emberét.

A munkamániás Prince azután távozott, hogy a bankcsoport elismerte: a harmadik negyedév kiábrándító eredményeinek ismertetésekor jelzett 6,5 milliárd dolláron túl további 8-11 milliárdot kényszerülnek leírni a kevésbé megbízható amerikai jelzáloghitel-felvevők adóssága fejében kibocsátott kötvényekből begyűjtött állományukból. A Citigroup a legutóbbi adatok szerint összesen 55 milliárd dollárnyi ilyen értékpapírt halmozott fel a mérlegen kívüli úgynevezett strukturált befektetési alapjába (SIV), amely a legnagyobb Amerikában. A bajok láttán nemrég vezető szerepet vállalt egy több amerikai nagybank által összedobott alapban, hogy enyhítsék a pénzintézetek SIV-gondjait (HVG, 2007. október 27.).

A Wall Street pénzügyi óriásai szinte kivétel nélkül beszálltak az értékpapírpiac közelmúltjának legnagyobb hasznot ígérő üzletébe, a jelzáloghitelek kötvényekké forgatásába. A kibocsátások szervezésén túl azzal is igyekeztek növelni hasznukat, hogy maguk is bevásároltak a papírokból. Az átlagosnál magasabb kamatozású kötvények egy ideig zsíros nyereséget hoztak, ám amikor a jelzáloghitelek másodlagos piacán júliusban válság tört ki, és átterjedt a bankközi hitelpiacra is, a papírok gyorsan veszítettek értékükből, és eladhatatlanokká váltak.

Nem Prince a jelzáloghitel-válság első áldozata. A bizonytalanná vált értékpapírokon a harmadik negyedévben 3,4 milliárd dollárt bukó svájci UBS júliusban menesztette Peter Wuffli vezérigazgatót, a múlt héten pedig a Merrill Lynch első emberének, Stanley O'Nealnek kötött útilaput a talpára az igazgatótanács, miután a világ legnagyobb brókerháza 8,4 milliárd dolláros leírásra kényszerült jelzáloghitel-fedezetű kötvényei miatt. Nem kell azonban sajnálni a bukott vezéreket: O'Neal 161 millió dolláros nyugdíjjal és beváltott részvényopcióval távozhatott, Prince markát pedig 99 millió dollár üti.

A két amerikai pénzintézet vezetőváltása ismét felélesztette a félelmet az amerikai jelzálogpiaci válság nemzetközi hatásaitól, noha néhány hete már több szakértő is úgy vélte, hogy elvonult a vihar. A brit jegybank, a Bank of England becslése szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer vérkeringésében 700 milliárd dollár értékű olyan kötvény rejtőzik, amelyek fedezetét megbízhatatlan amerikai adósoknak folyósított jelzálogkölcsönök garantálják. További 600 milliárdnyi papír hátterét ennél csak egy fokkal jobb hitelfelvevők adják. Egyelőre senki nem meri megjósolni, melyik banknál derülhet fény hasonló, több milliárd dolláros bukásra. A világ tőzsdéin nyomban esésnek is indultak a bankok és pénzintézetek részvényeinek árfolyamai. A Citigroup például a múlt héten 11 százalékot veszített az értékéből, az év eleje óta pedig összesen 32 százalékot. A piac minden híresztelésre reagál, ezt legutóbb a brit Barclays és a német Deutsche Bank árfolyama szenvedte meg.

Az idegesség nem áll meg a részvényeknél. A vergődő dollár árfolyamát tovább gyengíti, hogy a jelzáloghitel-piaci krízis az amerikai ingatlanszektor összeomlásán keresztül az USA gazdaságát is lefékezheti. Az újabb válságjelek - és az infláció általános feléledésétől való félelem - nyomán az arany is folyamatosan drágul: a nemesfém unciánkénti árfolyama a múlt pénteken átlépte a 800 dollárt, amire az 1980-as évek eleje óta nem volt példa. A pénzpiaci bizonytalanságot és a közel-keleti feszültséget megérezte az olaj is, hordónkénti ára a múlt héten 95 dollár fölé kúszott, és a borúlátó előrejelzések szerint már csak napok kérdése a 100 dolláros szint elérése.