Ördögi kör

Ha csak nagyritkán fordul elő velünk, hogy rosszul alszunk, arra még rálegyinthetünk, ám amikor rendszeresen fáradtan kelünk ki az ágyból, mert már régóta szenvedünk alvászavaroktól, érdemes felülvizsgálnunk az életmódunkat, illetve szakemberhez fordulnunk.

„Rendezvényszervezőként dolgoztam a járvány előtt, és most utólag látom, hogy mennyire rányomta a bélyegét az alvászavarom a munkámra. Ördögi körbe kerültem: a munkám miatt nem tudtam jól aludni, a rossz éjszakák után pedig nem tudtam másnap jól teljesíteni” – tart önvizsgálatot Dóra, aki pár hónapja végül egy pékségben helyezkedett el.

Azt meséli, hogy az előző munkahelyén hatalmas felelősség hárult rá a nagyszabású rendezvények miatt, hiszen a catering-rendeléstől kezdve a hangosításon át az előadókkal való kapcsolattartásig majdnem minden az ő vállát nyomta. A végén már ott tartott, hogy egy-egy közeledő esemény előtt alig tudott aludni. Éjszakánként azon rágódott, vajon mindent elintézett, megszervezett, elküldött, megkapott-e, és hogy a rendezvényen valóban úgy fog-e menni minden, mint a karikacsapás.

Dóra a kialvatlanságtól egyre kevésbé tudott fókuszálni, emiatt egyre több hiba csúszott az addig tökéletesen működő gépezetbe. Volt, amit sikerült a helyszínen korrigálnia, de amikor már memóriagondjai is akadtak, kétségbeesett. Ha nem jött volna közbe a koronavírus-járvány, és emiatt nem szűnt volna meg amúgy is a munkája, akkor ő maga hagyta volna ott a stresszes pozíciót.

A hosszú ideje fennálló alvászavar nem egyik napról a másikra, hanem alattomos módon, szinte észrevétlenül rombolja testi és lelki képességeinket. Kezdetben csak kisebb-nagyobb problémák jelezhetik, hogy valami nincs rendben, majd a vészjelzések később akár különböző testi vagy lelki betegségekké állhatnak össze.

Az orvosok szerint egy felnőtt embernek napi 7-9 óra pihentető alvásra van szüksége, a 6 óránál kevesebb alvás már veszélyezteti az egészséget. Viszont a magyar emberek 60-70 százaléka szenved alvászavaroktól, amely a kor előrehaladtával egyre többeket érint, pedig a rossz éjszakák jelentősen rontják többek között a másnapi teljesítményünket is.

A kialvatlanság mindenre rányomja a bélyegét

Alig van olyan képességünk, amire ne hatna negatívan a krónikus kialvatlanság, ilyen például a munkaképességünk, amely megfelelő energia és fókuszáltság hiányában könnyen cserbenhagyhat minket. Mindez az idegműködés lassulásának tudható be.

Az érzékszervek tompulása a koncentrációs képesség csökkenésével jár, amelynek egyik következménye a figyelemzavar, illetve a megnyúlt reakcióidő, ami például az autóvezetésnél igencsak veszélyes lehet. De az is egyértelmű, hogy ugyanezek miatt a munkánkat sem tudjuk a tőlünk megszokott színvonalon végezni.

A krónikus álmatlanság az agy szürkeállományának pusztulásához, az idegsejtek elhalásához is vezethet. Márpedig ha az összpontosítást, a memóriát irányító homloklebeny működését éri kár, akkor a kialvatlanság könnyen feledékenységet, emlékezetzavarokat okozhat, ami ha tartóssá válik, akár az időskori elbutulás előszobája is lehet. Vigyázat, az idegrendszer krónikus kimerülése végső soron depresszióhoz is vezethet, amelyből gyakran nehéz kikecmeregni.

A tanulási képesség csökkenése is szorosan összefügg a fentiekkel, hiszen ha ólmos fáradtsággal küzdünk, nem fog úgy az agyunk, mint amikor kipihentek vagyunk és tűpontosan értünk mindent.

A rossz alvás okozta fáradtság miatt negatívan változhat a kommunikációs képesség is, hiszen ingerülten, enerváltan és türelmetlenül nem elég, hogy kedélyromboló hatással lehetünk a körülöttünk élőkre vagy dolgozókra, de ugyanez rombolhatja a családi, baráti, munkatársi kapcsolatainkat is, főleg, ha a kimerültség következtében esetleg még agresszívebbek is vagyunk.

Az alkalmazkodóképesség csökkenésével a túlélési képességünk is csorbát szenvedhet, mert ha veszélyes helyzetbe kerülünk, nem kapcsol be a „fuss vagy üss” ösztön, amikor a menekülés vagy a harc a tét. Fáradtan nem tudjuk jól felmérni a veszély nagyságát vagy mibenlétét, és magát a stresszt is nehezebben dolgozzuk fel. Ilyenkor szoktunk a szleng nyelvén élve „hülyeségeket csinálni”.

Minél kevesebbet és rosszabb minőségben alszik valaki, annál inkább csökken a szex iránti igénye, vagy akár a szexuális teljesítőképessége is. Márpedig a kiegyensúlyozott nemi vágy alapvető feltétele az elégséges pihenés és megfelelő mennyiségű alvás. Felmérések szerint a mai fiatalok azért élnek ritkábban szexuális életet, mert a mai világ kiélezett versenyhelyzeteiben, különösen a mostani „home office” időszakban jóval többet kell dolgozniuk a talpon maradásért. S mint tudjuk, a 8 óránál rendszeresen jóval hosszabbra nyúló munkanap könnyen vezethet alvászavarokhoz.

Nemcsak a bennünk rejlő képességeket érinthetik azonban negatívan a gyűrött lepedők, de fizikailag is leépülhet az, aki nem regenerálódik éjszaka. Az állóképesség romlásával függ össze az is, hogy az alvászavarokkal közel 50 százalékkal magasabb a szív- és érrendszeri betegségek, így a szívinfarktus kockázata.

Az erre szedett gyógyszerek miatt gyakran csökkent libidóról számolnak be, de a hat óránál kevesebbet alvók között négyszeres például a stroke kockázata is. Kevesen tudják, de a rendszeres kialvatlanság megváltoztatja a csontok ásványianyag-sűrűségét, ami csontritkuláshoz vezethet.

A csekély alvás mellett változnak az étkezési szokások is. Ha örökké fáradtnak érezzük magunkat, akkor a szervezetünkben fokozódik a ghrelin, vagyis az éhségérzetet jelző hormon termelődése, míg a jóllakottságot jelző leptiné csökken. A hormonegyensúly felborulásával többet és nagyobb adagokat esznek az alvászavarral küzdők, ami elhízáshoz vezet. Az alváshiány így egyeseknél inzulinrezisztenciát is eredményezhet, amiből könnyen cukorbetegség alakulhat ki.

A túl kevés alvás a daganatos betegségek melegágya is lehet. Kutatások szerint sok bél- és melldaganatos betegről derül ki, hogy régóta alvászavarral küzdenek.

Ha mindez még nem lenne elég, arra is fény derült, hogy az alváshiány az öregedési folyamatokat ugyancsak felgyorsítja.

Mivel a pihentető órák hozzájárulnak a sejtek megújulásához, az alvásnak az arcunk fiatalságának megőrzésében is szerepe van. A bőr sejtjei éjjel, a mélyalvás szakaszaiban kétszer olyan gyorsan regenerálódnak, mint nappal, köszönhetően az alvás közbeni fokozott kollagéntermelődésnek. Svéd kutatók összefüggést találtak a minőségi alvás és a vonzó megjelenés között, márpedig az élet sok területén épp a fiatalos külső a nyerő.

Phytotec Hungária Bt.