Egy felmérés szerint a magyarok 70 százalékánál jelentkezik valamilyen alvászavar, és az érintetteknek mintegy egyharmada folyamatosan szenved a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől. Az alvászavarral kapcsolatban számos tévhit tartja magát a köztudatban, amelyeket csokorba gyűjtöttünk.
A sikeres vezető kiváló stratégiai gondolkodó, empatikus, hiteles és inspiráló személy, aki egyensúlyt tud teremteni a hatékonyság és a csapat jólléte között. Ugyanakkor az, hogy e kritériumoknak folyamatosan meg tudjon felelni, hatalmas érzelmi és szellemi megterheléssel jár. Hogyan lehet ezt a nyomást hosszú távon kezelni, mi az, ami nélkül még a legtehetségesebb vezető sem képes sikerre vinni csapatát?
Amennyire alapvető és hétköznapi, annyira rejtélyes és izgalmas jelenség az alvás. Ezen biológiai alapszükségletünk évezredek óta foglalkoztatja az embereket, és néhány kérdésre még a mai napig nem talált magyarázatot a tudomány. Cikkünkben annak járunk utána, mi is történik pontosan a testünkben, miközben alszunk.
Egzisztenciális szorongás, képernyőhasználat, koffein és alkohol – a magyarok a globális átlagnál is rosszabbul alszanak. Az alvásfigyelő mobilalkalmazások ígérete, hogy segítségükkel javítható az ágyban töltött idő és így a mindennapi élet minősége. Kérdés, hogyan hat a pszichére a tudat, hogy már a kiszolgáltatott helyzetű alvó énünket is naplózza a „Nagy Testvér”. Ráadásul közben jó nagyokat tévedhet.
Az alvás maga a pihenés, amikor a szervezet is regenerálódik – úgy tűnik azonban, hogy ez nem teljes egészében igaz. Egy friss kutatás ugyanis rávilágított, hogy az agy még ilyenkor is meglepően aktív marad, legalábbis erre lehet következtetni a pupilla változásaiból.
A stressz egyéni élmény, mondják a szakemberek, ezért a rá adott reakciók is változhatnak: van, amelyik erősebb választ vált ki, van, amelyik gyengébbet, de olyanok is vannak, amelyeket észre sem vesszük, csak akkor, amikor már bajt okoztak. Mutatjuk, melyek a leggyakoribb stresszfaktorok és hogyan védhetjük meg magunkat tőlük mindennapjaink során.
Kuvaiti tudósok vizsgálata arra jutott, hogy már egyetlen napnyi alvásmegvonás is komoly gyulladásos állapotot válthat ki a szervezetben.
Közhely, hogy soha ne feküdjünk le haraggal. Ráadásul egy friss kutatás azt mutatja, hogy reggel pozitívabban látjuk a dolgokat. Mégsem biztos, hogy érdemes reggelre hagyni a békülést.
Magyarországon még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszanak az emberek, és az alvászavarral szakemberhez fordulók között már megjelentek a tíz év körüli gyerekek is. Mi ennek az oka, és hogyan tudjuk rávenni magunkat, hogy az alvást ne elvesztegetett időnek fogjuk fel? Mennyit számítanak az alvás körülményei, hogyan és mennyiért vásároljunk matracot, és segítenek-e az alvássegítő készítmények? A HVG egészségpodcastjának legújabb adásában ezekre a kérdésekre is kerestük a választ.
Rövid idő alatt rengeteg videó került fel a TikTokra és az Instagramra, melyek készítői ugyanazt tanácsolják a hosszú repülőúton történő alvással kapcsolatban. Az ötletük sokkal veszélyesebb, mint amilyennek elsőre látszik.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, a mentális egészség és a jóllét érzése miként változik a nap folyamán. Az is kiderült: az emberek keddenként érzik magukat a legboldogabbnak.
Jelentősen megdobhatja a havi számlákat, ha egész éjszaka feltekerve hagyjuk a fűtést, de a gazdasági szemponton kívül számos egészségügyi előnye is van, ha hidegebb szobában alszunk.