1. Fel a székből, le a kanapéról!

Egy kiborítóan stresszes munkanap után a tehetetlenségi erő könnyen lesz úrrá az emberen: ilyenkor az életfunkcióink pusztán a fotelben terpeszkedésre, maximum a kanapén hentergésre terjednek ki. Egyáltalán nem csoda, hogy tökéletesen motiválatlanok vagyunk, hiszen a stresszreakció bizony komoly erőforrásokat vesz el a szervezetünktől. Miután a Yale Egyetem kutatói megvizsgálták az edzés és a stressz kapcsolatát tárgyaló összes tanulmányt, megállapították, hogy 21 százalékkal kevesebbet mozgunk a stresszes napokon. Ha pedig hosszú távon fennáll a nyomás, annál inkább veszélybe kerül az edzési rutin fenntartása is.

Miközben pont a nehezebb napokon végzett edzés lenne a feszültséggel kevert szorongás leghatékonyabb ellenszere. Ezt már a Bristoli Egyetem kutatói mutatták ki, akik rendszeresen sportoló, irodában dolgozó önkénteseket kértek arra, hogy figyeljék meg, és egy skálán értékeljék napi hangulatukat. A heti legalább három alkalommal futó, úszó, bicikliző vagy csapatsportot űző, illetve konditerembe járó kollégák sokkal jobbnak írták le a közérzetüket olyankor, amikor a munkakezdés előtt, az ebédszünetben vagy előző este edzettek. A kiegyensúlyozottság mellett 72 százalékuk azt is állította, hogy sokkal könnyebben be tudta osztani az idejét, 79 százalékuk pozitívabbnak élte meg az emberi kapcsolatait, 74 százalék pedig könnyebben megbirkózott a munkahelyi stresszel.

2. Két egyszerű rutinszabállyal a szorongás ellen

Napjaink egyik legismertebb pszichiátere, Jordan B. Peterson szerint az emberi szervezet optimális esetben úgy működik, mint egy rutinos zenekar. Ám ha a különböző egységek nem helyesen, nem a kellő időpontban látják el a feladatukat, eluralkodhat a teljes káosz. Ezért van szükség viszonylag kiszámítható napirendre. Ha a visszatérő eseményekből és feladatokból stabil és megbízható szokásokat alkotunk, bizonyos értelemben leegyszerűsítjük az életünket, ez pedig már önmagában oldja a stresszt. A professzornak számos esetben már olyan mértékben sikerült csökkentenie páciensei szorongásos és depressziós tüneteit, hogy a betegek elkezdtek kiszámíthatóbb ütemben aludni és reggelizni.

Az is nagyon fontos – állítja Jordan B. Peterson –, hogy az illető minden nap ugyanabban az időpontban ébredjen akkor is, ha az esti lefekvési ideje változó. Mindez arra vezethető vissza, hogy a negatív érzelmeket szabályozó rendszer szoros összefüggésben áll az emberi szervezet működésének 24 órás ciklusban ismétlődő, úgynevezett cirkadián ritmusával. A szakember az ébredés után rögtön elfogyasztott, zsírban és fehérjében gazdag reggeli jelentőségét is kiemeli.  Stresszhelyzetben a szervezet számra fontos, hogy kellő energiaforrás (cukor) álljon a rendelkezésére, ezért csökken az inzulintermelés, egyúttal megemelkedik az adrenalin és a glukagon nevű hormon termelése. Utóbbi a májban raktározott „energiaforrásból” cukrot szabadít fel, vagyis több cukor kerül a véráramba (megemelkedik a vércukorszint). Vagyis: az inzulin csökkenti, a stresszhormon pedig emeli a vércukorszintet.

3. Napi tíz perc megengedő figyelem

Naponta mindenkinek legalább tíz percet kellene meditálnia, aki viszont nagyon elfoglalt, annak legalább egy órát. A testünket-lelkünket egyaránt feltöltő, rendszeresen gyakorolt meditációval elkerülhetjük, hogy felemésszen bennünket az állandó stressz. Ha a szorongás-feszültség tengelyen mozgunk nap mint nap, ez megakadályoz bennünket abban, hogy arra fókuszáljunk, amire igazán szeretnénk. A mindfulness módszereivel viszont legyőzhetjük a stresszt, és átvehetjük az irányítást az életünk felett, állítja Márky Ádám orvos, Magyarország egyik legismertebb mindfulness trénere.

A szakértő szerint a mindfulness nem más, mint egy alapos mentális tréning. Ezt egyfelől gyakorolhatjuk úgy, hogy a szokásos napi tevékenységeink közben tényleg arra fókuszálunk, amit éppen csinálunk. Például reggel tudatosan megfigyeljük, hogy milyen a kávé íze, és nem csak lendületből magunkba döntjük, várva, hogy hasson a koffein. A formális gyakorláshoz pedig mindenekelőtt vegyünk fel kényelmes pozíciót, majd hunyjuk le a szemünket, és kezdjük el figyelni a légzésünket. Forduljunk magunk felé nyitott, megengedő figyelemmel, ami azt jelenti, hogy különösebb cél nélkül vagyunk jelen a létben. Kapjuk rajta magunkat, ha meditáció közben véletlenül elkalandoztunk volna, és váltsunk ismét cél nélküli, passzív figyelemre. Mindezt ismételjük naponta, tíz percben, és élvezzük jótékony hatását!

4. Papír, színes ceruza: terápia

Minden művészi tevékenység, amihez befelé fordulás és igazi elmélyülés szükséges, terápia is egyben. Van, aki a fafaragásra esküszik, más az akvarellfestésre, az írásra, a zenére vagy a felnőtt színezőre. Mindegyiket a spontán alkotás öröme jellemzi, ez pedig növeli az önbizalmunkat, javítja az önértékelésünket, így csökkenti a bennünk lévő szorongást. A Drexel Egyetem az önmagáért végzett alkotás stresszoldó hatásának bizonyítására 39 felnőtt önkéntest kért arra, hogy tesztelje kreativitását egy laboratóriumban.

Mielőtt beküldték őket egy gyurmával, papírokkal és színes ceruzákkal teli szobába, nyálmintán keresztül megmérték, hogy a stresszért felelős hormon, a kortizol milyen mértékben van jelen a szervezetükben. Függetlenül attól, hogy mit alkottak, a résztvevők több mint 75 százalékának csökkent a kortizolszintje a 45 perces kreatív-szakkör végére. A mért értéket az önkéntesek beszámolói is megerősítették: elmondásuk szerint a rövid kézműves foglalkozás végére egészen relaxáltnak érezték magukat.

5. A rendetlenség és az idegbaj vége

Ahelyett, hogy koncepciótlan impulzusvásárlások sorával próbálnánk oldani a feszültséget, sokkal eredményesebbek leszünk a stressz elleni küzdelemben, ha pont az ellenkezőjét tesszük. Ugyanis az alapos rendrakással egybekötött selejtezés felér egy újjászületéssel. Legalábbis a japán rendrakás guru, Marie Kondo szerint, aki öt könyve után újabban a Netflixen futó sorozatával arat őrületes sikereket, melyben családoknak segít hozzá egy jóval rendezettebb élethez. Marie Kondo szerint a rendrakás azért is hasznos, mert általa feldolgozzuk és elengedjük a múltunkat, így a munka során komoly lelki megtisztuláson megyünk keresztül.

Marie Kondo módszerét a tudomány is visszaigazolta: 2009-ben a Kaliforniai Egyetem egyik kutatása során megállapították, hogy minél inkább zavar valakit az otthonában uralkodó rendetlenség, annál több stresszhormon termelődik a szervezetében. Ám az agy egyből megnyugszik és múlik a stressz is, amikor a rengeteg holmit átselejtezve végül a lehetséges döntések száma lecsökken. A szociálpszichológia nem véletlenül jegyzi a döntési fáradtság fogalmát: minél több döntést hozunk egymás után, a minőségük annál rosszabb lesz. Nem számít, ki milyen racionális gondolkodó, nem létezik döntéshozatal bizonyos „biológiai ár” megfizetése nélkül, ezért érdemes spórolni vele.

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.

Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!