Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha a megmérettetés reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
Amerikai kutatók szerint a művészeti foglalkozások valóban segítenek csökkenteni a stresszt, még akkor is, ha valaki egyáltalán nem tud rajzolni, festeni, és általában véve kézügyessége sincs.
Állandó fáradtság, ingerlékenység, alvási problémák, megváltozott evési szokások, koncentrációs nehézségek – sokak számára csenghetnek ismerősen a felsorolt tünetek, ugyanis a 10 és 19 év közötti magyar fiatalok közül minden ötödik küzd valamilyen mentális zavarral Magyarországon. Bár a „kamaszkori kiégés” egyelőre nem hivatalos diagnózis, a jelenség nagyon is valós, és egyre több fiatalt érint. Mi áll a háttérben, és mit tehetünk a megelőzésért?
Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.
„A kimerültség egy spektrum, és a kiégés ennek a spektrumnak a legszélső végén van.” Sokan hiszik azt, hogy régen tényleg minden jobb volt, és az élet soha nem volt ennyire stresszes és kimerítő, mint most. A kiégés valóban komoly problémát jelent a modern kor emberének, de egy új könyvből kiderül: mindig is része volt az emberi tapasztalásnak, és nem vagyunk eszköztelenek vele szemben.
A stressz egyéni élmény, mondják a szakemberek, ezért a rá adott reakciók is változhatnak: van, amelyik erősebb választ vált ki, van, amelyik gyengébbet, de olyanok is vannak, amelyeket észre sem vesszük, csak akkor, amikor már bajt okoztak. Mutatjuk, melyek a leggyakoribb stresszfaktorok és hogyan védhetjük meg magunkat tőlük mindennapjaink során.
Bár a kivándorlás problémáit mindenki máshogy éli meg, tudatosan érdemes készülni azokra a mentális kihívásokra, amelyekkel óhatatlanul szembesül az, aki idegen országban kezd új életet. Milyen kultúrsokk és többletstressz éri a kivándorlókat? Miért kell energiát fektetni a mikrokapcsolatokba? És az új helyen milyen pszichés előnyök kompenzálhatják a magány és a szorongás nyomasztó érzéseit?
A munkavállalók 81%-a közepesen nagyobb stresszt él meg a mindennapokban, sokan hétvégén sem tudnak kikapcsolódni.
Tennivalóink listázása egyszerre tehermentesítheti a memóriánkat és szolgálhat önmotiváló eszközként, ugyanakkor ha átláthatatlanná vagy nehezen teljesíthetővé válik, akkor több stresszt okozhat számunkra, mint amennyi előnnyel jár.
Boldogabbak, nyugodtabbak, egészségesebbek lehetünk, de még a fejfájást, a fogszuvasodást és a ráncokat is megelőzhetjük, ha gyakran csókolózunk.
A stressz a gyomor-bél rendszeri problémák széles körét kiválthatja, és súlyosbíthatja a már meglévő betegségeket. Részlet a Bél című könyvből.
A svájci Nutrix AG nevű cég segítségével a jövőben sokkal pontosabb képet kaphat az ember a stressz-szintjéről, ezzel együtt pedig a kezelés és a kiégés megelőzése is könnyebbé válhat.