A főleg munka és némi szórakozás miatt hétköznapokon elmaradó alvásadósságukat sokan hétvégén igyekeznek törleszteni. Kiderült, hogy van értelme, és számban is mérhető.
Kínai kutatók vizsgálata alapján ha valaki a hétvége során kompenzálja a hétköznapokon kiesett alvást, az jelentős mértékben csökkentheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Egy felmérés szerint a magyarok 70 százalékánál jelentkezik valamilyen alvászavar, és az érintetteknek mintegy egyharmada folyamatosan szenved a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől. Az alvászavarral kapcsolatban számos tévhit tartja magát a köztudatban, amelyeket csokorba gyűjtöttünk.
Nem szabad félvállról vennünk az alvászavart! Ha ugyanis krónikussá válik, ettől nem pusztán álmosak lehetünk másnap, de hosszú távon igencsak ronthatja képességeinket.
Ígéretesnek tűnik ausztrál kutatók módszere, mellyel objektíven lehet kimutatni az alvási elégtelenséget. Egyszerű vérvizsgálatból kiderülhet, ha valaki már 24 óránál több ideje van talpon.
Manapság sajnos nagyon sok ember szenved álmatlanságban, pedig az alvás segíti az idegrendszer regenerációját, támogatja az érzelmi egyensúlyt, és javítja a stressztűrő képességet. Az éjszakai pihenés során fokozódik a növekedési hormon termelése, amely fontos a sejtek regenerálódásában. Milyen jelei lehetnek annak, ha rosszul alszunk, és mit tehetünk ellene? Melyek azok a szakmák, ahol kiemelkedő jelentősége van a jó alvásnak? Hogyan lehet áthidalni az éjszakai munka miatt felborult alvásritmust? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseknek járunk utána.
Az óraátállítás tanulságos példája annak, hogy mi történik, ha belenyúlunk az emberek alvásába társadalmi szinten – állítja Sophie Bostock alvásszakértő és alvásterapeuta, aki szeret eljátszani a gondolattal, hogy milyen hatással lenne az emberek együttélésére, ha ténylegesen kipihennék magukat. A Brain Baron a magát alvásevangélistának valló Sophie Bostockkal beszéltünk arról, hogy a technológia hogyan tesz keresztbe az alvásunknak, honnan tudjuk, hogy eleget aludtunk, és miért gondolja, hogy az egyes emberek alvása valójában kollektív erőfeszítés is.
Már levelet is írtak a kórháznak.
Egérkísérletekkel jöttek rá a Washingtoni Egyetem kutatói, hogy az agyban lévő asztrocitasejtek sokkal hasznosabbak, mint eddig gondolták.
Közismert, hogy a nem megfelelő alvásminőség rossz hatással van az emberek, sőt sok állat egészségére is. Az viszont elég meglepő, hogy még az igazán egyszerű, alig 1 mm-es fonalférgek sem viselik el következmények nélkül az alváshiányt.
A nyári alvatlanság kognitív zavarokat és gyomor-bélrendszeri problémákat is okozhat.
Az agy szempontjából sokkal fontosabb szerepe van az alvásnak, mint ahogy azt az alváshiányos kultúránkban gondoljuk.