Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A nagy felháborodás és "a Fidesz-frakció közbelépése" nyomán az eredeti szándék ellenére mégis megtartja az éves szaldóelszámolást a kormány a meglévő háztartási napelemes rendszereknél. Az újak azonban már mind bruttó elszámolásba kerülnek majd, bár ennek részletei még homályosak, és van, aki attól tart, hogy kevésbé fognak megtérülni a beruházások. Az energiaügyi minisztérium szerint úgy alakítják majd, hogy továbbra is megérje ilyet telepíteni. Erre lenne is jó példa: Lengyelországé, de van egy óriási különbség: ott nem volt rezsicsökkentés.
Megy a ködszurkálás a háztartási méretű napelemes kiserőművek (hmke-k) elszámolásának átalakításával kapcsolatban, miután a kormányzat bejelentette, hogy kik maradhatnak az éves szaldóelszámolásban (220-300 ezer háztartás, akinek már van, ilyenje vagy kért rá engedélyt szeptember 7-ig), de arról egyelőre nem árultak el bővebb részleteket, hogy milyen lesz az új, bruttó elszámolási rendszer. Egyelőre csak könnyen félreérthető és -magyarázható információmorzsák jönnek.
Frissítés: cikkünk megjelenése után nem sokkal jelentett be újabb részleteket az Energiaügyi Minisztérium a napelemesek elszámolásával kapcsolatban. Eszerint adminisztratív átvételi ár lesz, ami mellett lehetővé válik a napelemes termelők piacra lépése.
Az Energiaügyi Minisztérium azt ígéri, hogy az éves szaldó kivezetése után, jövő januártól induló új elszámolási rendszerrel is belátható időn belül megtérülő lesz a kisméretű napelemes rendszerek telepítése. Az új elszámolás alapja nem az energiamennyiség, mint eddig, hanem a hálózatba betáplált és onnan vételezett áram kilowattonkénti ára közötti különbség lesz, de a megtérülés a legújabb információk alapján legalábbis kétséges.
Az alapján, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt a múlt szerdai kormányinfón, a Portfolio még 13 forintos kilowattonkénti árat becsült, pénteken az Index már 5 forintos átvételi árról írt, amit az Energiaügyi Minisztériumtól kapott – konkrét számot nem tartalmazó – válaszból következtettek ki. A minisztérium szerint az lenne a legkorrektebb, ha annyit fizetnének a háztartási napelemekkel termelt áramért, mint amit az MVM-nek fizetnek a lakossági felhasználók, “akik a rezsivédelemnek köszönhetően Európában a legolcsóbban jutnak áramhoz”.
Index: Kilowattóránként 5 forintért veszik majd meg az áramot az új napelemes rendszerben a termelőktől
Az Energiaügyi Minisztérium szerint ez a "legkorrektebb árazás".
Ez az ötforintos ár úgy jön ki, hogy az átlagos fogyasztás alatti mennyiségig (évi körülbelül 2500 kWh) valamivel 36 forint alatti összeget kell fizetni kilowattonként, amiből majdnem 31 forint a rendszerhasználati díj és az áfa, és kicsivel több mint 5 forint a konkrét áramdíj. Ez volt az az összeg, amivel kapcsolatban korábban arra figyelmeztettek az ágazati szereplők, hogy ilyen átvételi ár mellett lassabban, vagy egyáltalán nem fognak megtérülni a háztartási méretű kiserőművek.
Szerintük akkor éri majd meg valóban beruházni, ha a bruttó elszámolás mellé tesznek valamilyen támogatási rendszert. Különben nem fognak elegen napelemet telepíteni, és nem lesz esélye annak, hogy elérjük a közelmúltban frissített Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ig vállalt 12 GW-nyi beépített napelemes termelőkapacitást.
A minisztérium az Indexnek jelezte, lesznek támogatások is, amiből kettőt említettek meg, bár az egyik – a betáplálás tavaly októberben elrendelt korlátozásának feloldása – nehezen értelmezhető igazi támogatásnak, a másik pedig egy energiatárolók telepítését támogató program. Hasonlóról már korábban is volt szó: tavasszal 120 milliárdos programot jelentettek be, bár azt nem a lakosság, hanem válalkozások számára, ipari méretű akkumulátorokra.
62 milliárdos akkumulátorpályázatot ír ki a kormány
Ipari méretű akkumulátorok beszerzéséhez és üzemeltetéséhez nyújt vissza nem térítendő támogatást az Energiaügyi Minisztérium. Hamarosan ki is írják a pályázatot, de mellette megtámogatják a rendszerüzemeltetőket is. Összesen 120 milliárdot fordítanak elektromos tárolókapacitás kiépítésére.
A bruttó elszámolással kapcsolatos konkrét tervekről egyelőre tehát nem sokat tudni, de hogy milyen lenne egy jól működő program, azt a lengyel példa megmutathatja.
Kivezették, de a beruházási kedv maradt
Lengyelországban tavaly tavasszal vezették ki az éves szaldót a legfeljebb 50 kW beépített teljesítményű hmke-k esetében (itthon is ezek a háztartási méretű napelemes kiserőművek ismérvei), és hozták be helyére a bruttó elszámolást. A lengyel éves szaldó már eleve nem pont olyan volt már, mint itthon – ahol az energiamennyiség éves mérlegét nézi, amikor a nyári naposabb hónapok többlettermelésével kompenzálható a téli sötétebb és hidegebb napok nagyobb fogyasztása, és a plusz betáplált áramot megtéríti a szolgáltató. Lengyelországban voltak azonban korlátozások: a háztartási napelemek által a saját fogyasztásuk feletti, pluszként megtermelt, és hálózatba betáplált elektromos áram minden kilowattja után a 10 kW alatti kapacitású kiserőművek legfeljebb 80, a 10-50 kW kapacitással bíró rendszerek üzemeltetői pedig legfeljebb 70 százalékos visszatérítést kaptak.
A tavaly bevezetett bruttó elszámolási rendszerben viszont már nem a hálózatra betáplált és onnan felhasznált elektromos áram mennyisége az elszámolás alapja, hanem az anyagiak. A hálózatra áramot betápláló termelőktől egy bizonyos meghatározott áron veszi át az áramot a hálózatot üzemeltető elektromos szolgáltató. Ez az ár pedig Lengyelországban a mindenkor aktuális másnapi piaci ár lett (tavaly június végéig tartott egy három hónapos átmeneti időszak, akkor a havi átlagos piaci árral számoltak, 2024. július 1. után pedig már mindig az adott órában érvényes piaci árral fognak számolni).
A váltást több tényező is indokolta. Mint a norvég gyökerű DNV globális minőségellenőrző szolgáltató és tanácsadó cég elemzése rávilágított:
- a hmke-kel rendelkező háztartások abban voltak érdekeltek, hogy a megadott kereteken belül minél nagyobbra hizlalják rendszereiket, és így csökkentsék a rezsiszámlájukat, de nem voltak érdekeltek abban, hogy saját energiafelhasználásukból vegyenek vissza;
- a hmke-k egyre szaporodó száma kockára teszi az elektromos hálózat működőképességét, ami igazságtalan módon azokat is hátrányosan érintheti, akik nem rendelkeznek ilyen rendszerrel, és a hálózati áramot használnának.
A kezdeti időszakban, amikor még nem voltak elterjedtek és jóval magasabbak voltak a telepítési árak, az ilyen rendszerek elterjedését segítő nagyon kedvezményes éves szaldóval kapcsolatos problémák itthon is voltak. Például – amint azt a G7 a minap részletesebben összeszedte -
- az ilyen rendszerek üzemeltetői feltöltéskor és vételezéskor is használják a rendszert, de az ezzel kapcsolatos költségek alól jórészt mentesülnek,
- viszont plusz terhet rónak a hálózatra és a többi felhasználóra, ami igazságtalan,
- emellett jórészt akkor töltenek fel amikor olcsó az áram, és akkor vételeznek, amikor drága, de ezt ők meg sem érzik, ráadásul ezzel a rendszer fenntathatósága is megkérdőjeleződik.
A lengyelországi váltást az itthonihoz hasonló módon a megtérüléssel kapcsolatos félelmek övezték. Sokan attól tartottak, hogy az áram nagykereskedelmi árának változékonysága kedvezőtlenül befolyásolja majd a megtérülést – az addigi 10 éven belüli időt akár 15 évre is kitolhatja – , emellett megnehezíti a beruházás költségvetésének tervezését, és a bizonytalanságok magasabb hitelkamathoz is vezethetnek az ilyen beruházásokra kölcsönt nyújtó bankoknál (főként a vállalkozások esetében). A változás pedig rákényszerítheti a beruházókat, hogy akkumulátorokkal kombinálják rendszereiket, ami megintcsak ronthat a megtérülésen.
Itt többségben vannak a hmke-k
A félelmek azonban, úgy tűnik, egyelőre nem igazolódtak be. A kereslet ugyan előbb visszaesett: míg 2022 első első negyedévben (a változtatás előtt) kiépült 1,3 gigawattnyi ilyen kapacitás, a harmadik negyedévben pedig mindössze 375 megawattnyit telepítettek, ám 2022 összességében nagyon jó évnek bizonyult az Instytut Energetyki Odnawialnej (IEO – a lengyel megújuló energia intézet) elemzése alapján.
Az IEO szerint a hátráltató tényezők – a fosszilis energiahordozók támogatása, az áramdíj befagyasztása, illetve magának az új elszámolási rendszernek a bevezetése – nyomán vártnál kisebb mértékben esett vissza a hmke-k számának növekedési üteme: 41 százalékkal lettek többen az előző évhez képest, és 2022 év végére már 1,2 millió ilyen rendszer volt bekötve a hálózatba, összességében 9,3 GW beépített kapacitással, ami a teljes lengyel napelemes energiatermelő kapacitás háromnegyedét teszi ki. Összehasonlításként: Magyarországon az Energiaügyi Minisztérium legfrissebb közlése szerint az nyár végéig létesült 5,2 GW-nyi teljes napelemes kapacitás kicsit kevesebb mint 40 százalékát adják a hmke-k.
Az IEO megtérülést is számolt, és arra jutott, hogy a bruttó elszámolási rendszer a Mój Prąd (kb. a saját energiám) állami támogatási programmal együtt – amelynek idén áprilisban már az ötödik fordulója indult –
25 százalékos megtérülési ráta is elérhető a háztartások, és akár 40 százalékos az üzleti vállalkozások számára,
ami már bőven felér a korábbi szaldós elszámolás kínálta megtérüléssel.
De hogy sikerült mindezt elérni? Egrészt ott van az állami támogatási program, – részletek alább –, másrészt a lengyel rendszerbe nem kavar bele a rezsicsökkentés: az elszámolásnál az aktuális másnapi piaci ár adja az alapot.
A másnapi kereskedés árai idén augusztusban például az Euenergy.live honlapja szerint kilowattonként 30,6 és 53,5 forintnak megfelelő zloty között ingadoztak. Ez pedig 5-10-szerese annak, amit “a rezsivédelemnek köszönhetően Európában a legolcsóbb” ötforintos árral büszkélkedő Magyarország fizethet majd a napelemeseknek, ha jól értjük az Energiaügyi Minisztériumot, és tényleg ennyi lesz az átvételi ár. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy az egyszeri lengyel felhasználó is a magasabb, bár bizonyos fogyasztási határ alatt idénre pont befagyasztott – körülbelül kilowattonkénti 60 forintnak megfelelő – árat kénytelen fizetni minden általa felhasznált kilowattért, ami közel kétszerese a magyar rezsicsökkentett árnak.
Mi is az a Mój Prąd?
Az állami támogatási rendszer elsősorban a saját megtermelt energia minél nagyobb arányú elfogyasztására ösztönzi a háztartásokat. A programban háztartásonként a beruházásra szánt összeg 50 százalékára, összesen legfeljebb 60 ezer zloty (közel ötmillió forint) vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, amennyiben valaki
- napelemes rendszert szeretne telepíteni, emellett
- hőtárolóval,
- akkumulátorral,
- föld-víz-, levegő-víz- vagy levegő-levegő hőszivattyúval,
- napkollektorral és
- energiamenedzsment-rendszerrel szerelné fel otthonát.
A támogatásra azok is pályázhatnak, akiknek már van napelemes rendszerük, de átléptek az éves szaldóból az új elszámolási rendszerbe.
Az ötödik éve, 2019 óta futó programban eddig több mint 400 ezer napelemes hmke telepítését támogatták, összesen 1,74 milliárd zloty (több mint 140 milliárd forint) értékben. Hőszivattyúból csak tavaly 30 MWh-nyi teljesítményt építettek be, ami 2700 darab eszközt jelent, emellett beszereltek 2300 kisebb akkumulátoros energiatároló rendszert is, összesen 6,9 MW kapacitással.
A program idei kerete 1,35 milliárd zloty, ami közel 112 milliárd forintnak felel meg.
Az ezzel összevethető hazai támogatási program, a 2021 őszén indult, de sokáig meglehetősen nyögvenyelősen haladó ingyen napelemes program keretein belül napelemes rendszer, illetve napelemek fűtéskorszerűsítéssel összekötött telepítését támogatja az állam eredetileg 100 százalékban, ami azonban az alapanyagok ára és a kivitelezés költségeinek emelkedése miatt végül többnyire 50-70 százalékosra olvadt. Ennek a teljes kerete 153 milliárd forintos volt, amiből végül 121 milliárd forintnyi támogatást ítéltek oda összesen 35 ezer háztartásnak, amelyek közül eddig bő 17 ezren jutottak hozzá legalább a támogatási előleghez, jó másfél évvel a kiírás után.
Már majdnem minden pályázóval leszerződtek az ingyen napelemre
Az összesen igényelt 121,5 milliárd forintnyi összegnek valamivel több mint ezredrészéről nincs még döntés, a bő 35 ezerből csak 40 pályázó vár még a sorára. A kifizetések is zajlanak, a teljes összeg bő negyedét már folyósították.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
„Könyörgöm, higgyétek el, hogy igaz!” – jéghideg dühvel örökítette meg a koncentrációs táborokat Lee Miller fotós
Kate Winslet főszereplésével film készült a modellből lett haditudósító, Lee Miller életéről, aki a frontról és a koncentrációs táborokról is tudósított, odanézett, amikor mindenki más elkapta a tekintetét.
