A megújulóenergiaforrás-alapú, időjárásfüggő villamosenergia-termelők elterjedése – a hálózati infrastrukturális kihívások mellett – hatalmas terhet jelent a villamosenergia-rendszerre, elsősorban az általuk okozott menetrendi pontatlanság miatt. Azaz lényegében azért, mert előre nem igazán lehet kiszámítani, mikor és pontosan hogyan fog sütni a nap és fújni a szél.

Bő egy évtizede a villamosenergia-rendszer egyensúlyának – azaz a mindenkori termelés és fogyasztás egyezőségének – biztosítása jellemzően a nagy erőművek privilégiuma volt. Később megjelentek a kisebb termelőket integráló szabályozási központok, majd az energiatárolók és a villamosenergia-fűtésű kazánok. Ezekkel pedig igen komoly transzformáció vette kezdetét a rendszerszintű szabályozási tartalék piacon, amelyben most újabb, rendkívül jelentős mérföldkőhöz értünk: a szabályozásba bekapcsolódhatnak az időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító termelők is.

Facebook / ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

Az elmúlt három évben Magyarországon több mint a kétszerezése nőtt a hálózatra csatlakoztatott naperőművek teljesítménye. Ezek integrációja a villamosenergia-rendszerbe azonban egyáltalán nem egyszerű feladat: a szektorra mind a hálózati infrastruktúra, mind az egyensúlytartás oldaláról számos kihívás vár. Hazabeszélve: a ALTEO tisztán megújuló alapú, első körben naperőműveket integráló szabályozási központjának kifejlesztése például lehetővé teszi, hogy a termelők képesek lesznek saját pontatlanságukat részben eliminálni, miközben jelentős mennyiségű többlet rugalmasságot vihetnek a villamosenergia-rendszerbe is.

A titok nyitja az úgynevezett aFRR (automatic Frequency Restoration Reserve) képesség: az ezzel a minősítéssel rendelkező automatizált termelésmenedzsment-rendszer képes valós időben terhelési parancsokat fogadni a rendszerirányítótól, illetve termelési utasításokat adni az egyes erőműveknek. Magyarán: folyamatos és valós idejű szabályozásra képes ugyanúgy, mint a hagyományos, főként gázmotorokból álló szabályozási központ.

Az automatizált működéshez elengedhetetlen, hogy a rendszer valós időben tudja, hogyan alakulnak az időjárási viszonyok, mennyi villamosenergiát termel az erőművi portfólió, milyen változások történnek éppen a villamosenergia-rendszerben és a különböző piacokon, merre mozdulnak az árak, stb. Ez a gyakorlatban hatalmas adatmennyiség begyűjtését és feldolgozását jelenti. Másfelől a rendszernek elképzeléssel kell rendelkeznie a közeljövő alakulásáról, amihez meteorológiai, termelési és piaci aspektusú előrejelzésekre van szükség. Az így begyűjtött információkat szintén kvázi valós időben kell feldolgozni, szintetizálni, különféle algoritmusok mentén meghozni a döntéseket, majd ezeket és a rendszerirányító utasításait is végrehajtani.

És hogy mire jó mindez? Egy naperőművekből álló szabályozási központ aktívan képes hozzájárulni a rendszeregyensúly biztosításához azzal, hogy valós idejű és folyamatos teljesítményszabályozásra alkalmas. Ezzel azonnal jelentős mennyiségű többletrugalmassághoz juttatja a teljes villamosenergia-rendszert, középtávon pedig további időjárásfüggő megújuló energiaforrást hasznosító, főként nap- és szélerőmű kapacitások belépését teszi lehetővé anélkül, hogy azok egyensúlytartási aspektusból megoldhatatlan helyzet elé állítanák a hazai villamosenergia-rendszert.

Reviczky Zsolt

Ezzel további tér nyílhat a napelemes termelés előtt is, amely az idén április 21. napján 2538,8 megawattos max. termeléssel rekordot döntött. A hazai megújulóenergiaforrás- alapú termelők összteljesítménye 2022 végére lépte át a 4000 megawattos küszöbértéket, ami alapján az Energiaügyi Minisztérium is azt valószínűsíti, hogy a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos cél már jóval hamarabb elérhető. Ez pedig óriási lépés a Magyarország optimális energiamixének kialakítása, az energiafüggőség csökkentése felé vezető úton, miközben természetesen az emissziós előnyei is igen jelentékenyek.

A szerző az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese