Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Donald Trump három elnökválasztási kampányt is felépített arra, hogy Amerikára kívül-belül ellenségek leselkednek, és csak ő képes megvédeni az országot tőlük. A kínos Signal-gate viszont azt jelzi, az amerikaiakat leginkább Trump embereitől kellene megvédeni, akik azt sem tudják, kivel tárgyalják ki a legtitkosabb nemzetbiztonsági kérdéseket egy csetben.
A The Atlantic újságírójának és a véletlennek köszönhetően betekintést nyerhettünk abba, hogyan működik Donald Trump legbelső köre. Az a kör, amely egyrészt az Egyesült Államok nemzetbiztonságáért felel, és amelyre az Európai Unió – beleértve Magyarországot is – a nagy világpolitikai kérdésekben támaszkodna, és amellyel együttműködne.
Ebbe a Signal-csoportba nemhogy nem kerülhetett volna be az újságíró Jeffrey Goldberg, de maga a csoport sem létezhetne, hiszen minden törvényt és biztonsági előírást megsértettek vele, amikor egy katonai támadás részleteit tárgyalták ki benne. A külügyminiszterként magánfiókból bonyolított hivatalos e-mailjei miatt meghurcolt Hillary Clinton nem véletlenül reagált annyit, hogy
Ezt nem hiszem el.
Nem akarta elhinni Jeffrey Goldberg sem. A The Atlantic újságírója annyira abszurdnak tartotta, hogy bekerült Trump legközelebbi munkatársainak a belső üzenetváltásába, ráadásul egy ilyen kényes katonai és nemzetbiztonsági döntés egyeztetése tárult fel a szemei előtt, hogy csak gyanakodva követte az eseményeket.
Goldberg szerint kész szerencse, hogy az ő telefonszámát adták hozzá véletlenül a csethez. „Ha már egy téves telefonszámot választottak, legalább ne olyanét, aki a hutikat támogatta, mert valójában olyan információkat adtak ki, amelyek szerintem veszélyeztethették volna a műveletben részt vevő amerikai haderő tagjainak az életét” – mondta a PBS Newsnak.
Goldberg a legérzékenyebb részleteket nem is hozta nyilvánosságra, de a levélváltást úgy jellemezte, mint az üzenetküldő alkalmazás „megdöbbentően meggondolatlan” használatát nemzetbiztonsági tervek megosztására.
A Signal-csoportban 18 magas rangú tisztségviselő, köztük J. D. Vance amerikai alelnök, Pete Hegseth védelmi miniszter, Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója, Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója, Scott Bessent pénzügyminiszter, Susie Wiles, a Fehér Ház kabinetfőnöke, Stephen Miller fehér házi tanácsadó, egy meg nem nevezett aktív hírszerzési tiszt és a Nemzetbiztonsági Tanács más magas rangú tisztviselői is részt vettek.
Már az is aggodalomra ad okot, hogy ebben a formában és így beszélték még a jemeni katonai támadás részleteit, de a kínosság további mélységeit érték el azzal, hogy még emojikat is használtak hozzá.
Az amerikai zászló, a tűz, a bicepsz és a hála emoji is feltűnt a csetben,
sajátos árnyalatot adva a nemzetbiztonsági kérdéseknek. Mindeközben Jeffery Goldberg – önhibáján kívül – nemcsak a jemeni hutik elleni csapásról való egyeztetésekben vett részt, hanem tudott előre a katonai művelet időzítéséről és célpontjairól is.
Vagyis olyan információkhoz jutott hozzá, amelyek – ha az ellenség kezébe kerülnek – amerikai életekbe kerülhettek volna. Egyelőre rejtély, hogy Trump belső köreinek a kulcsfigurái egy katonai támadás részleteit miért nem személyesen egy biztonságos helyiségben, a telefonjaikat kívül hagyva beszélték meg. Mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy hány ilyen cset létezett vagy létezik még a fehér házi tisztségviselők között, és hogy ezekben milyen titkos információk keringenek, vagy mi az, amit már kitöröltek.
A (nem túl titkos) cset rávilágít arra is, hogy mekkora árat fizethet Amerika és a világ azért, mert Donald Trump teljesen alkalmatlan amatőrökkel töltötte fel a legfelelősségteljesebb pozíciókat. A jemeni katonai támadást elrendelő Pete Hegseth a Fox News műsorvezetői tapasztalatát hozta magával a védelmi miniszteri posztra, és bár komoly aggályok merült fel az alkalmasságával és a személyével kapcsolatban, az alkohollal való nem egészséges kapcsolatától kezdve egy szexuális zaklatási ügyön át a tapasztalat hiányáig, a szenátus mégis megszavazta a kinevezését. „Pete kemény, okos, és az Amerika mindenekelőtt igaz híve” – ezzel indokolta Trump, hogy szerinte miért Hegseth a legmegfelelőbb ember a posztra.
Eddig úgy tűnt, leginkább azzal volt elfoglalva, hogy kiszorítsa a melegeket a hadseregből, mert szerinte a társadalmi igazságosságot a harckészültség elé helyezi, ha homoszexuális katonák szolgálhatnak az amerikai hadseregben. Hogy mi az álláspontja arról, hogy a harckészültségre milyen hatással van, ha Amerika legfelső vezetése magasról tesz a nemzetbiztonsági előírásokra, arról Hegseth még nem nyilatkozott.
Mindenesetre Hegseth csetben megjelenő egyik mondatának a tragikus iróniája sokat elárul arról, ahogy Trump belső köre működik. Amikor a jemeni támadás időzítéséről elmélkedett,
Hegseth egy ponton megjegyezte, ha kiszivárognak a tervek, Amerika határozatlannak tűnhet.
A tervek részben épp Hegsethnek köszönhetően szivárogtak ki, és Amerika nem határozatlannak, hanem alkalmatlannak, megbízhatatlannak és egyre sebezhetőbbnek tűnik.
A kedélyes csetelés résztvevőit Donald Trump választotta ki a posztokra, amelyeket most betöltenek – nem az alkalmasságuk, hanem az iránta való lojalitásuk alapján. Amikor az elnököt a kínos helyzetről kérdezték, annyi volt a válasza, hogy semmit nem tud róla, és egyébként is „nem vagyok nagy rajongója a The Atlanticnek”.
Nyitóképünkön Donald Trump, J. D. Vance, Pete Hegseth és Mike Waltz a Fehér Házban. Fotó: Mandel NGAN / AFP
