Csupán pánikkeltés a dél-európai szökőár híre?
Kevesen vették komolyan Bill McGuire brit katasztrófakutatót, amikor 2001-ben előállt azzal a teóriával, hogy a Kanári-szigetek egyike, La Palma szét fog szakadni, példátlan méretű szökőárt okozva a térségben, elárasztva az egész szigetcsoportot, Spanyolország és Portugália partvidékét, sőt Amerika keleti partjait is.
Bár az indiai-óceáni szökőár borzalmas katasztrófája most sokakat elgondolkoztatott, a legtöbb tudós változatlanul merő pánikkeltésnek tartja McGuire elméletét.
A brit kutató szerint a várható szigetszakadás földrengéseket idézne elő és vulkánok kitörését. Több milliárd tonna szikla zúdulna az Atlanti-óceán vizébe, "megacunamit" idézve elő. A szökőár teljesen elárasztaná a Kanári-szigeteket, majd néhány órán belül tíz méter magas vízfal érné el Spanyolország, Portugália és Észak-Afrika partjait. 12 órával később 20 méteres vízfal zúdulna az Egyesült Államok keleti partvidékére.
A legtöbb tudós szerint hollywoodi horrorfilm forgatókönyvébe jó lenne a brit katasztrófakutató víziója, tudományos elméletként azonban nem állja meg a helyét. Igaz, hogy La Palma szét fog szakadni, de ez a folyamat évmilliók alatt megy végbe - hangsúlyozza Juan Carlos Carracedo, a kanári-szigeteki vulkanológiai intézet igazgatója.
A legtöbb tudós szerint a belátható jövőben nem fenyegeti olyan szökőár Spanyolország vagy Portugália partjait, amilyen most feldúlta nyolc dél-, délkelet-ázsiai ország partvidékét. Bizonyos mértékű szökőárveszély azonban szerintük is kétségtelenül fennáll, erre utal egyebek között az a tény is, hogy az utóbbi 300 évben tizenhat kisebb-nagyobb cunami csapott le a két ország partjaira. Az európai és afrikai lemezek találkozásánál keletkező súrlódások okozták ezeket, valamint a Földközi-tenger déli medencéjében történt földrengések.
E szökőárok többsége azonban olyan kicsi volt, hogy még anyagi károkat sem okozott. Kivétel az 1755-ös szökőár, amelyet az Atlanti-óceánban bekövetkezett, a Richter-skála szerint 8,5-es erősségű földrengés váltott ki. 12-15 méteres vízfal zúdult akkor Lisszabonra, a spanyol és a portugál partvidék nagy részére. Utólagos számítások alapján húszezerre becsülik az akkori szökőár halálos áldozatainak számát.
Legutóbb 2003 májusában volt egy kisebb szökőár ebben a térségben egy algériai földrengés nyomán. Halálos áldozatokat nem követelt, sőt a partokon károkat sem okozott. Palma de Mallorca és Mahon kikötőjében azonban tönkretett több száz csónakot és vitorlást.
Noha nagy szökőárral általában nem számolnak a térség tudósai, egy cunamiveszélyt előrejelző figyelmeztető rendszer kiépítését mind indokoltnak tartanák.