Biztosítani kell a védelmet a helynek, ahol Neil Armstrong és Buzz Aldrin 50 éve a Holdra lépett – mondta Jan Wörner.

Az Apollo-11 misszió leszállóhelye az emberiség világöröksége.

Wörner nemcsak a Nyugalom tengerének biztosítana védelmet. Az első holdjárót a szovjetek küldték a Holdra 1970 novemberében. A már nem működő Lunohod-1 nevű holdjáróról utoljára 1971 szeptemberében adtak hírt, a jármű azon tucatnyi szovjet hardver egyike, amelyek a Holdon vannak. "Az Apollo 11 és a Lunohod lenne az a két hely, amelyet védelem alá helyeznének. Mindkettő tetőpontot jelentett, mindannak a betetőzése volt, amit addig e terén tettek" – mondta Wörner.

A holdi örökség védelme nem egyszerű feladat. A Földön az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) illetékes testülete az adott ország jelölése alapján dönt arról, mi érdemel világörökségi védelmet.

A világűrben azonban más szabályok uralkodnak.

Az ENSZ világűr egyezménye kimondja, hogy az űrkutatás az emberiség közös vállalkozása, a világűr az egyenlőség alapján minden állam részéről szabadon kutatható és hasznosítható, de egyetlen állam sem nyilváníthatja ki nemzeti szuverenitását.

Előírja, hogy a világűr-tevékenységet a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával összhangban kell folytatni. Tiltja továbbá tömegpusztító fegyverek elhelyezését a világűrben. Kimondja, hogy az államok felelősséggel tartoznak az űrtevékenységért, beleértve az ennek során okozott esetleges károkat is.

Wörner szerint a világörökségi védelmet illetően nincs szükség bonyolult szabályozásra. "Reményeim szerint az emberiség elég talpraesett, hogy ne kelljen a földi örökségvédelmet alkalmazni. Csak védeni kell, ez elég. Csak védjük meg, és mindenki egyezzen bele" – hangsúlyozta. Egy 50 méteres "ne lépj be" térség a Nyugalom tengere bázison megteszi – tette hozzá.