A Sombrero-galaxist még 1781-ben fedezték fel, a Hubble pedig már készített róla fotót. A James Webb űrteleszkópnak köszönhetően most alaposabban szemügyre lehet venni.
Új illusztrációkat adott közre a SpaceX, melyek segítségével képet kaphatunk arról, mire lehet majd számítani 2026-ban, amikor az Artemis III küldetés során ismét ember lép a Holdra.
A NASA űrszondája, a Juno folyamatosan gyűjti az adatokat a Jupiterről, a kamerájával pedig le is fotózza a bolygót. Legutóbb október 23-án került sor erre.
A SpaceX űrrakétája, a Starship magyar idő szerint november 18-án 23 óra körül emelkedhet hatodjára is a magasba, hogy aztán egy hatalmas toronynál dokkolva landoljon.
Japán mérnökök azt szeretnék kideríteni, a fa mennyire használható az űrbéli feladatok elvégzésére. Ha kiállja a próbát, az Hold- és Mars-bázisok tervezését is meghatározhatja.
Az erősödő naptevékenység véget vetett a Neowise 15 éves küldetésének, melynek során egyszer már újjászületett. Most biztosan ennyi volt.
Figyelmeztette a NASA repülésbiztonsági tanácsadó testülete a SpaceX-et, hogy kiemelten figyeljen az űrhajósok biztonságára, miután a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) történő legutóbbi visszatérést követően négyen is kórházba kerültek.
Idén már 24 éve annak, hogy emberek dolgoznak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, a NASA ezért összeszedte, mi mindenre kell odafigyelni, hogy még egy darabig működni tudjon.
Egy 1981 óta nem használt tartalék rádiós rendszerrel tudnak csak kapcsolódni a Voyager-1-hez a NASA szakemberei, miután egy védelmi mechanizmus váratlan aktiválódása kikapcsolta a szonda fő adóját.
Japán kutatók szerint több elemzési hiba összeadódása vezetett oda, hogy másként látni a felvételen a Tejútrendszer közepén lévő szupermasszív fekete lyuk gyűrűjét, mint amilyen az a valóságban lehet.
A Holdon – gravitáció hiányában – nem könnyű feltápászkodni egy esést követően, és ebben a hatalmas szkafander is szerepet játszik. Pedig az Apollo-program során gyakoriak voltak az esések, de a jövő asztronautáit már robotkarok segíthetik majd fel, köszönhetően a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) fejlesztésének.
Régóta foglalkoztatja már a tudósokat, hogy a Földet eltaláló meteoritok vajon honnan származhattak. Összességében több ezer űrkőzetet találtak már, ám csupán 6 százalékuk forrása volt ismert. Ez az arány azonban most 70 százalékra ugrott fel.