Egy friss tanulmány arra figyelmeztet, hogy még a mesterséges intelligencia fejlett modelljei is hajlamosak furcsaságokra, például térdröntgenből következtetni a páciens sörivási szokásaira.
A Cambridge-i Egyetem kutatói szerint hamarosan dominánssá válhat a szándékgazdaság, ahol a cégek a mesterséges intelligencia segítségével manipulálják majd az emberek döntéseit.
Nagyon eltalálta 2024-ben a piaci folyamatokat az Nvidia: a chipgyártó halmozza a rekorderedményeket, és várhatóan jövőre is hasonlóan tud teljesíteni. Részvényesei örülhetnek, mivel a cég értéke már olyan nagy, hogy akkor is nevetve tovább tud lépni, ha esetleg az Egyesült Államok gazdasági folyamatai kedvezőtlenre fordulnának 2025-ben, sőt, január 6-án újabb nagy dobás várható.
Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.
Mintha csak egy sci-fibe csöppent volna az ember, holott ez a kőkemény valóság: a mesterséges intelligencia fejlődésének újabb állomásához közelítünk. Amint a mesterséges intelligencia elég okossá válik ahhoz, hogy eltitkolja viselkedését az ember elől, számítania kell arra, hogy könyörtelenül fogja követni a saját céljait.
Amerikai kutatók szerint 2030-ra legalább 600 ezer asztmás megbetegedésért tehetők majd felelőssé a mesterséges intelligenciát futtató adatközpontok, a közegészségügyi kiadások pedig jelentős mértékben emelkednek meg majd emiatt.
A TIME magazin az év 200 legjobb találmányát felvonultató listáján a divatiparral kapcsolatos innovációk is helyet kaptak. A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik az iparágban.
Nem az embert próbálták leutánozni, csupán az emberi test működéséből indultak ki norvég kutatók, akik megalkották ZRobot, azaz a doboló robotot. Kreálmányuk tudása felülmúlja a legvirtuózabb zenészét is.
Azoknak is partnerük lehet az MI, akik szakértő lelki segítségre szorulnak. Mivel a gép nem alkot morális ítéletet, és nem kell előtte szégyenkezni, ilyenkor az emberek könnyebben megnyílnak. Nem is pusztán szerelmi ügyekben.
Lehet-e pénzért érzelmeket vásárolni? A régi kérdésre új válaszok esedékesek, mióta a mesterséges intelligencia egészen élethű barátokat és szeretőket képes szimulálni. Pszichológusokkal beszélgettünk az emberi magány gépi feloldásának kockázatairól.
A vitás esetekben mindig jól jöhet egy közvetítő, aki elfogulatlanul próbálja meg elsimítani a felek közötti nézeteltérést. Amerikai kutatók a mesterséges intelligenciára bízták azt a feladatot, hogy megtalálja a másféle nézeteket valló emberek esetében a közös hangot.
Az Intrum követeléskezelő friss felmérése szerint a fogyasztók egyharmada a mesterséges intelligenciát választaná a tartozáskezelés során az emberi ügyintézéssel szemben, mivel szerintük az objektív, diszkrét és előítéletmentes megoldásokat kínál. Azonban sokan aggódnak az MI alkalmazásával kapcsolatban, különösen az adatvédelem és az empátia hiánya miatt.