Egyszerűbb neki elmondani, mint egy pszichológusnak – a gépesített terapeuta esélyei és veszélyei

3 perc

2024.12.25. 14:45

Azoknak is partnerük lehet az MI, akik szakértő lelki segítségre szorulnak. Mivel a gép nem alkot morális ítéletet, és nem kell előtte szégyenkezni, ilyenkor az emberek könnyebben megnyílnak. Nem is pusztán szerelmi ügyekben.

Kutatásokra hivatkozva Magyary Ágnes pszichológus azt mondja, hogy poszttraumás stressz zavarban (PTSD) szenvedő katonák szívesebben tárták fel érzéseiket chatbotnak, mint embernek. Jól jöhet a lehetőség elzártan élő pácienseknek (ennek sajátos esete volt a Covid-járvány okozta bezártság), illetve depressziósoknak, idősebbeknek, autistáknak (náluk fejlesztheti a társas készségeiket).

Érdekes és igen korai példa, hogy az 1960-as évek végén a neves amerikai műegyetem, az MIT professzora, Joseph Weizenbaum számítógéptudós egyszerű pszichoterápiai programot dolgozott ki Eliza néven. Weizenbaum nagy meglepetésére a páciensek erősen hajlamosak voltak azt hinni, hogy a gép érti őket és segítő válaszokat ad, jóllehet a kor számítástechnikai színvonalának megfelelő válaszok és visszakérdezések igen egyszerűek, mondhatni, közhelyesek voltak.

Before Siri and Alexa, there was ELIZA

ELIZA is an early natural language processing computer program created from 1964 to 1966 at the MIT Artificial Intelligence Laboratory by Joseph Weizenbaum. Created to demonstrate the superficiality of communication between man and machine, Eliza simulated conversation by using a ‘pattern matching’ and substitution methodology that gave users an illusion of understanding on the part of the program, but had no built in framework for contextualising events.

Az MI mai állapotában sokkal több lehetőség rejlik.