Az Intrum követeléskezelő friss felmérése szerint a fogyasztók egyharmada a mesterséges intelligenciát választaná a tartozáskezelés során az emberi ügyintézéssel szemben, mivel szerintük az objektív, diszkrét és előítéletmentes megoldásokat kínál. Azonban sokan aggódnak az MI alkalmazásával kapcsolatban, különösen az adatvédelem és az empátia hiánya miatt.
A mesterséges intelligencia (MI) elfogadottsága a pénzügyi szektorban már nem csak jövőkép: az Intrum legfrissebb felmérése szerint egyre több fogyasztó választaná az MI-t az emberi ügyintézés helyett, különösen kényes pénzügyi helyzetekben, például késedelmes fizetések kezelésekor. Az idei Európai Fogyasztói Fizetési Felmérés (ECPR) rámutat arra, hogy a fiatalabb generációk egyre pozitívabban viszonyulnak az MI-hez, mivel lehetőséget látnak benne a rendszerszintű elfogultság és diszkrimináció csökkentésére.
A húsz európai országot lefedő kutatás szerint a technológia objektív és személytelen működése biztonságosabb légkört teremthet, amelyben a szégyen és a humán bírálat félelme nélkül kommunikálhatnak az ügyfelek. Magyarországon a válaszadók közel egynegyede kevésbé érezné kellemetlennek, ha MI-rendszeren keresztül rendezhetné tartozásait, mint ha egy emberi ügyintézővel tenné ugyanezt. Emellett 19 százalékuk szívesebben kérne kölcsönt vagy fizetési haladékot MI segítségével, hogy elkerülje a hagyományos ügyintézéssel gyakran társuló szégyenérzetet – olvasható az Intrum kutatási összefoglalójában.
Az európai fiatalok, különösen az Y és Z generációk körében még erősebb az MI iránti nyitottság: 34 százalékuk szerint kevésbé kínos egy MI-bottal tárgyalni a késedelmes fizetésekről, míg az idősebb, boomer generációban ez az arány mindössze 15 százalék.
Az MI egyik kiemelt előnye lehet, hogy az algoritmusok képesek objektíven, előítéletek nélkül értékelni az ügyfél helyzetét, kizárva azokat a szubjektív tényezőket, amelyek egy embert befolyásolhatnak. A magyarok 27 százaléka bízik abban, hogy az MI igazságosabbá teheti az adósságkezelési folyamatokat. Az Y és Z generáció körében ez a bizalom még magasabb (minden harmadik fiatal osztja ezt a véleményt), míg a boomerek körében ez az arány 22 százalékos. Továbbá a magyarok harmada úgy véli, hogy az MI-alapú adósságkezelés kevesebb hibalehetőséget hagy az emberi tényező kiküszöbölése révén – ezt a nézetet szintén elsősorban a fiatalabb generációk képviselik.
„Bár a mesterséges intelligencia alkalmazása az adósságkezelésben járna nyilvánvaló előnyökkel, mint például a folyamatos rendelkezésre állás, automatizált adatfeldolgozás és adatvezérelt döntéshozatal, emberi beavatkozásra továbbra is szükség van. Ugyanakkor jelenleg sem jogi, sem technológiai szempontból nem indokolt, hogy ezek a rendszerek önállóan hozzanak döntéseket emberek sorsáról.” – mutat rá Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató-helyettese.
Bár az MI alkalmazása növekvő népszerűségnek örvend, a felhasználók egy része továbbra is fenntartásokkal viszonyul a technológiához, különösen az adatvédelem és az emberi megértés hiánya miatt. A magyar fogyasztók 48 százaléka aggódik amiatt, hogy személyes adataik nincsenek biztonságban, ha pénzügyi szolgáltatók MI-rendszerekbe táplálják azokat. Az Intrum szerint ezek a fenntartások akadályozhatják az MI szélesebb körű elterjedését, amíg a vállalatok nem tesznek konkrét lépéseket a fogyasztók megnyugtatására, például az adatvédelmi irányelvek átláthatóságának javításával. Emellett a válaszadók közel fele helytelennek tartja, hogy az MI döntsön hitel- és pénzügyi kérdésekben, mivel az nem képes empátiát és emberi megértést tanúsítani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.