Karácsonyi pihenés: belebetegszünk, mire eljön a szabadság

Magyarországon áll le a leginkább az élet, itt megy szabadságra a legtöbb munkavállaló az év végén Eurostat 2022-es adatai szerint. A magyar munkavállalók majdnem 14 százaléka kap szabadságot ilyenkor, ez az arány 4-7% százalék körül mozog Spanyolországban, Belgiumban, Finnországban vagy Horvátországban. Hozzánk legközelebb a csehek (10 százalékos szabadságolás) és a szlovákok állnak (11 százaléknyi pihenő munkavállaló). A képet árnyalja, hogy az ilyenkor nem dolgozó magyarok alig több mint fele van ténylegesen, jogi értelemben vett szabadságon, ugyanis 40 százalékuk táppénzre, azaz betegszabadságra megy.

A statisztikák szerint év végére „belebetegszünk” a munkába, pedig az itteni jogszabályok az európai átlaghoz hasonló pihenési lehetőségeket biztosítanak. Ausztriában, Dániában, Norvégiában, Svédországban és Franciaországban 25 napot, Luxemburgban 26, Finnországban 24, Észtországban pedig 28 napot tölthetnek a dolgozók fizetett szabadságon. Lengyelországban 26, Görögországban a 10 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezőknek 24 nap jár.

Magyarországon legalább két hét folyamatos szabadságot kell biztosítani a munkavállalónak – emlékeztet Békési Gábor munkajogi szakértő, és további 6 napot lehet, különböző ütemezéssel pihenéssel tölteni. 13 nap ütemezéséről a munkáltató, 7-ről a munkavállaló dönt, hacsak nem egyeznek meg közösen más beosztásról.

Az élet azonban gyakran fölülírja a jogi kereteket. A gyerekes szülők esetében például a gyerek ellátása, programja határozza meg, mikor kérnek szabadságot. Általában többször, rövidebb időt vesznek igénybe, és ebből a szempontból a magyar cégek rugalmasak – osztja meg tapasztalatait Kozma Zsolt az Y és Z generációs munkavállalókat tömörítő Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezet (ÉTMOSZ) elnöke.

Horvátországi nyaralás Rijeka közelében

AFP / Denis Lovrovic

Míg Magyarországon a téli ünnepkör a szabadságolós csúcsidő, addig a déli országokban a nyár végén áll le több hétre át a munka.