Rengeteget lehet arról hallani, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztatja a világot, a pozitív hozadékok mellett azonban kevesebb szó esik az algoritmusok negatív hatásáról. Mert bizony úgy tűnik, ilyen is van. És itt most nem arra kell gondolni, hogy a gépek öntudatra ébrednek, és átveszik az uralmat a világ felett.

Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) iránti kereslet folyamatosan növekszik, úgy nő az adatközpontok energiafogyasztása is. A növekedésnek azonban ára van: jelentősen megnő tőle a káros légszennyező anyagok kibocsátása. Ez nemcsak a globális felmelegedést katalizálhatja, hanem a különböző légúti megbetegedések is gyakoribbak lehetnek tőle.

Az Interesting Engineering beszámolója szerint a probléma, ami már most is kézzel fogható, 2030-ra még súlyosabb lehet. Az évtized végére csak az Egyesült Államokban működő adatközpontok évente 600 000 asztmás esethez és 1300 korai halálesethez járulhatnak hozzá Amerikában. Ez az ország összes, asztmás megbetegedéssel összefüggő halálozásának több mint egyharmadát jelentené.

Fontos kiemelni: adatközpontok nemcsak az Egyesült Államokban vannak, így a hatás globális léptékben mérve is hasonló lehet.

Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem tudósa szerint a légszennyezés hatásai széles körben érzékelhetők. A létesítményekből származó szennyezés nagy távolságokat tehet meg, ami azt jelenti, hogy a növekvő kibocsátás egészségügyi hatásai nem korlátozódnak az adatközpontok közvetlen környezetére, annál jóval nagyobb területen érinti az embereket.

Ren és kollégája, Adam Wierman az adatközpontok energiaigénye alapján számította ki az előrejelzéseit. Az Egyesült Államokban számos adatközpont továbbra is fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodva működik, amelyek használata szennyező anyagokat bocsát a levegőbe.

Az arXiv preprint szerveren megjelent publikációban a kutatók azt írják, egyetlen nagy mesterségesintelligencia-modell betanításához annyi elektromos áramra van szükség, amelynek megtermelése annyi szennyező anyagot juttat a levegőbe, mintha egy autóval 10 000-szer tenné meg valaki oda–vissza a Los Angeles és New York közötti utat. Vagyis lényegében ennyiszer autózná keresztbe az Egyesült Államokat.

A számítások azt mutatják, hogy az adatközpontok működése 2030-ra 20 milliárd dolláros közegészségügyi terhet jelent majd az USA számára. Ez jelenlegi árfolyamon 7780 milliárd forintot jelent. Ez – mutatnak rá a kutatók – felülmúlja az amerikai acélipar egészségügyi hatásait, sőt, a több millió kaliforniai autó kibocsátásnak hatásával is vetekszik.

A probléma a tudósok szerint már most érzékelhető. Virginiában például a gázüzemű generátorok által működtetett adatközpontok 14 ezer asztmás megbetegedésért lehetnek felelősek. Az ebből a kibocsátásból származó egészségügyi kiadás 220 és 300 millió dollár között mozog évente, még akkor is, ha a generátorok a kibocsátás megengedett szintjének csupán 10 százalékát teljesítik. A negatív egészségügyi hatások ráadásul Floridában is érezhetők.

Bár vannak cégek, amelyek emiatt az atomenergia, vagy a megújuló források felé fordulnak, a legtöbb adatközpont még mindig a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik. A korábbi kutatások arra jutottak, hogy 2030-ra az adatközpontok New York állam vagy Kalifornia energiafogyasztásával megegyező mennyiségű földgázt fognak elfogyasztani.

A szakemberek szerint a legfontosabb most az lenne, hogy alaposabb kutatást végezzenek a témában, hogy meg lehessen mondani, ténylegesen mekkora kárt okoznak az adatköpontok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.