Amerikai kutatók szerint 2030-ra legalább 600 ezer asztmás megbetegedésért tehetők majd felelőssé a mesterséges intelligenciát futtató adatközpontok, a közegészségügyi kiadások pedig jelentős mértékben emelkednek meg majd emiatt.
“Külön-külön vízcseppek vagyunk. Együtt viszont egy óceán.” Az idézet érvényes az energetikára is, ahol a stabilitáshoz nagyban hozzájárulnak az együttműködések. Vélemény.
Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.
Európa-szerte egyre nagyobb az érdeklődés a HVO100 típusú biodízelfajta iránt, mely a hagyományos dízelhez képest már nem 60, hanem 90 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást ígér. A szállítmányozásban dolgozó magyar sofőrök is ismerik, és igénylik is, hogy a hazai kutakon kapható legyen, mert egyes nagy, nemzetközi megbízók már kikötik, hogy csak ilyen anyaggal hajtott kamionokkal hajlandók az árujukat szállíttatni. Sokáig úgy volt, hogy 2025-től itthon is kapható lesz, <strong>a jövő évi adócsomagban</strong> <strong>benn is voltak</strong> a törvénymódosítók, de mire a parlament elé kerültek, kiszedték azokat a csomagból.
Az új amerikai szankciók lehetetlenné teszik, hogy Magyarország a Gazprombanknak fizessen az orosz energiáért. Szijjártó Péter Washingtonba repült.
Szijjártó Péter szerint az Egyesült Államok szándékosan nehéz helyzetbe akar hozni egyes közép-európai országokat.
A rezsicsökkentéssel elaltatott passzív energiafogyasztók hazájából nézve furcsa látvány Németország, ahol az energiaszektor főszereplői között egyre nagyobb részt követelnek maguknak a hétköznapi polgárok.
Csúcson a bitcoin árfolyama, ez is növelheti a keresletet a kriptovaluták iránt, ezzel párhuzamosan exponenciálisan nő az adatközpontok energia- és vízigénye. A Nemzetközi Energiaügynökség prognózia szerint 2026-ban már 4 százalék lesz a részesedésük a világ energiafelhasználásából.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Az EU nem kellene, hogy beleszóljon az államok politikai döntéseibe, az államnak viszont a cégeket kellene szabadabban hagynia dönteni, ahelyett, hogy adóként sok pénzt vesz el tőlük – vezette le Hernádi Zsolt.
A hosszú távú szerződésben rögzített mennyiségen felül is vásárol az MVM földgázt a Gazpromtól, most ennek az extra adagnak a mennyiségét növelték meg a külgazdasági és külügyminiszter szerint.
Tervszerű karbantartás miatt állt a blokk, mostanra mindennel rendben végeztek, az erőmű újra teljes kapacitással termel.