Sötétszélcsend – mi a valódi oka, hogy Magyarországon volt Európa-szerte a legmagasabb a tőzsdei áramár?
12 perc
2024.12.16. 05:30
Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.
Az utóbbi hetek egyik legfontosabb közösségi médiás felhorgadását egy egyszerű térkép okozta, amely azt mutatta, hogy Európa országai között 2024. november 12-én messze Magyarországon volt a legmagasabb az elektromos áram másnapi tőzsdei ára.
Az ábra szerint aznap a német tőzsdén átlagosan 166 euróba került egy megawattórányi áram, míg Magyarországon, az egész kontinens fölé magasodva, 306 euróba. Ezt sokan félreértették, és rengetegen meg is ijedtek tőle. Kommentelők sokasága hitte azt, hogy a számok a lakossági áramárakat jelölik, holott a tőzsdei árak elsősorban a céges áramvásárlásokat határozzák meg, a magyar lakossági fogyasztók viszont rezsicsökkentett áron fogyasztják a villanyt. Ennek szintje pedig számukra még akkor is a nagykereskedelmi alatt van, ha kicsúsznak a kormány által meghatározott havi fogyasztási limitből. Az viszont tény, hogy Európában alig van ország, ahol a cégek többet fizetnek az energiáért, mint nálunk, de ez évek óta így megy, nem a novemberi ábra születése környékén alakult ki.
De a térkép – véletlen vagy szándékos – félremagyarázása remek muníció volt egy kis politikai összefeszüléshez. A kormányt nem pártolók elkezdtek fideszezni, a kormányt pártolók meg azzal lőttek vissza, hogy a másik tábor vagy álhíreket kelt a lakossági rezsiről, vagy hülye. Borítékolható, hogy még ennél is hangosabb lett volna a csatazaj, ha a térképre nemcsak a teljes napi átlagárak, de egyes órák külön rekordjai is felkerültek volna: Németországban voltak 500 eurós megawattórák is, míg nálunk órán belül közel 900 eurós szpot árak is kialakultak.
A sötétszélcsend miatti árelszállás újra és újra ismétlődik, legutóbbi december 12-én jöttek hírek arról, hogy Németországban az elektromos áram ára elérte megawattóránként a 936 eurót, emiatt átmenetileg sok vállalat csökkentette vagy teljesen le is állította termelését..
A minisztérium közbelép
A közösségi médiás felhabzás novemberben akkora volt, hogy azt a kabinet sem hagyta szó nélkül. Előbb Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára posztolt Facebookra arról, hogy miért lódult meg a tőzsdei áramárunk, pár nappal később pedig Czepek Gábor, Lantos Csaba energiaügyi miniszter helyettese már cikket írt a témáról a Világgazdaságnak.
Mindketten elsősorban a németországi viszonyokkal magyarázták a hazai ár felrobbanását: azzal, hogy november második hetét nemcsak nálunk, de odaát is elvitte az úgynevezett sötétszélcsend (Dunkelflaute). Vagyis egy hétig ott sem fújt a szél, a napsütést pedig mint energiaforrást lenullázta az egybefüggő felhőréteg, ami miatt nem termelt az ország 80 gigawatt (GW) összkapacitású naperőmű- és 70 GW összkapacitású szélerőmű-parkja.
Ez pedig azért hatott a magyar tőzsdére, mert Európa energiapiaca integrált, abban Németország meghatározó szerepet játszik, különösen a mi régiónkra nézve.
A németek az utóbbi években leépítették az atomenergia-kapacitásukat, amikor pedig a megújuló erőművek nem tudnak termelni, francia atomenergiát importálnak, illetve beröffentik a megmaradt, de a kizöldült árampiac miatt most már különösen drága szén- és gázerőműveiket. Ez viszont felviszi a velük szoros összeköttetésben álló országok áramárát is – esetünkben leginkább az osztrák tőzsde megemelkedett árai gyűrűztek tovább hozzánk.
De Magyarország tranzitország is, Ausztria és Szlovákia közreműködésével rajtunk keresztül vásárol áramot például Románia, Ukrajna és a Balkán is – hozzájuk emiatt köszöntött be az elsősorban német hátterű drágulás. Steiner és Czepek a valós okokat sorolta, de a tények sorolásán túl jól érezhetően bírálták is Berlint, energiapolitikájukat Steiner ideológiai alapúnak nevezte, Czepek Gábor pedig azt írta, Brüsszel és számos nyugati tagállam „túlhajtott zöldideológiával” áll az energiaátmenethez.
Rossz tanuló a jó tanulónak
Ezekhez a kritikákhoz hozzá kell tenni, hogy a német és a magyar piac között mindig van árkülönbség, és az idő döntő többségében Magyarország a drágább. A régió egyébként is sérülékenyebb, mert nincs elég erőművi kínálat, és nálunk a legszűkösebbek a kapacitások. Most az is problémát jelentett, hogy szárazság miatt a balkáni vízerőművek is sokkal kevesebbet tudtak termelni.
Németország megújuló kapacitásai viszont az év java részében a magyar villamos rendszert is nagyban segítik azzal, hogy általuk viszonylag olcsó áram tud bejönni a régióba. Ilyenkor a német áram hatása nálunk is árlehajtó, csak erről már nem esik szó – kerekítette ki a képet megkeresésünkre Mezősi András, a Regionális Közgazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa.