Aki kitölti az idejét, azt kiebrudalják – még az arab államok is megengedőbbek, mint Magyarország
7 perc
2025.03.27. 12:29
A magyar gazdaság új csodaszere a vendégmunkások bevonása a tervezett nagyberuházások megvalósításába, működtetésébe. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha hangzatos, zavaros célokból kiindulva rángatják.
A magyar gazdaság 2013–2019 között éves átlagban csaknem 4 százalékkal nőtt, és nagyjából félmillióval bővült a foglalkoztatottak száma. Megismételhető ez a fejlődés?
Nem, mert nem maradt ennyi foglalkoztatható munkaerő. Ennek részben demográfiai okai vannak: a két népszámlálás (2011 és 2022) között a 15 évnél idősebb népesség létszáma 280 ezer fővel csökkent. Megváltozott a bevándorlók és az elvándorlók aránya is. Az előbbiek 2010-ben 1,8 százalékkal bővítették az aktív korú népesség számát, és nagyjából ez volt az elvándorlók aránya is. Később lassan növekedett a bevándorlás, és volt visszavándorlás is, így 2023-ban a bevándorlók száma elérte a 3,3 százalékot. Csakhogy az elvándorlás akkor már 6,6 százalékos volt. A magyarországi statisztika a foglalkoztatottak közé sorolja azokat is, akik munkahelyének a telephelye más országban van, például Ausztriában; köznapi szóval azokat, akik ingáznak. Ez viszonylag stabil, a százezret kissé meghaladó létszám.
A 2008-as válságot követő munkanélküliség csökkentését, majd az extenzív növekedési periódusban a foglalkoztatás bővülését adminisztratív eszközökkel is befolyásolták (három hónapra vitték le az álláskeresési támogatás folyósításának időtartamát, 16 évre csökkentették a tankötelezettség határát, erőltették a közmunkát). Emellett a nők és a nyugdíjasok foglalkoztatását is ösztönözték. A bécsi WIIW gazdaságkutató szerint a rendszerváltó országok közül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a nyugdíjaskorúak foglalkoztatása. Ám ebben az extenzív növekedési periódusban a foglalkoztatottság gyors bővülése a termelékenység visszaeséséhez vezetett, ezt speciel nem kellene megismételni.
A kamarai évnyitó fórumon 2023 márciusában Nagy Márton és Orbán Viktor azt mondta, félmillióval növelni kell a foglalkoztatottak számát, részben a tartalékok mozgósításával, részben munkaerőimporttal. Mára ez az igény háromszázezerre csökkent. Mi történt?
Az ötszázezres számot a tervezett beruházásokkal képződő potenciális kereslet alapján mondták be. Később kiderült, hogy a kormány túlmérte az új fejlesztések munkaerőigényét. Ez mára azért lett éppen háromszázezer, mert a KSH nagyjából ennyire számolja a potenciális munkaerő-tartalékot.
Ebbe a statisztikai kategóriába tartoznak a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, azok, akik szeretnének dolgozni, de nem találnak vagy nem is keresnek aktívan munkahelyet. Velük azonban nem lennének túl boldogok a munkaadók, mert többségüket csak megfelelő képzés után lehetne alkalmazni. Képzés pedig nincs, a foglalkoztatáspolitikának ez a fontos ága elsorvadt.
A mai gazdaságpolitikai szándékok hasonlítanak az egy évtizeddel korábbiakhoz. Hatalmas ipari kapacitások lépnek be a következő években, száz új gyár épülne. A munkaerőimportra való hivatkozás viszont elhalványult. Miért?