Mi okozta a XIX. század nagy szakállrobbanását? Mi az a császárbajusz, és miért viselt ilyet Hitler? Miért rövidült egyre a divatdiktátor-hajlamokkal is rendelkező Führer pamacsa? Náci dolog-e a Hitler-bajusz? Arcszőrzet-történeti áttekintőnk következik.
Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
Egy nő, aki szerette a nácikat, meg nem is – dokumentumfilm készült Leni Riefenstahl eddig ismeretlen archívumából. A német film nácikkal különös kapcsolatot ápoló nagyasszonya fénnyel és árnyékkal dolgozott, és különös tehetséggel mosta egybe a kettőt.
„Végre is az ember akkor nyúl a mézhez, amikor vágyik rá. Teljesen a Jókai magándolga az, amelyhez senkinek semmi köze” – írta Mikszáth Kálmán a kétszáz éve született Jókai Mór kései házasságáról. Ma sem tudni, érdekből vagy szerelemből ment-e hozzá egy húszéves színinövendék a nála 54 esztendővel idősebb, tekintélyes íróhoz. A frigyből országos botrány kerekedett, de még súlyosabb megaláztatás várt később az özvegyre, Nagy Bellára, akit zsidó származása miatt is támadtak.
Történelmi felvilágosítást adott az amerikai elnöknek a Daily Telegraph szakújságírója, és Európát is kioktatta arról, hogyan lehetne gyorsan lezárni háborút.
A Velencei-tó partjának közelében található Magyarország legújabb kisvasútja, ami mellett nemcsak megannyi apró vár, hanem egy Áprád-kori település skanzenje és templomkert is található.
Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.
Nincs még egy olyan modern élelmiszer, amelyik kezdettől fogva ilyen erős érzelmeket váltott volna ki, mint a margarin. Tekintettek rá drága terméket kiváltó megmentőként, aztán a drága termék pusztítandó hamisítványaként. Egy időben méltatták azért, hogy egészséges, aztán az volt vele a baj, hogy nem, mostanában pedig mentes és fenntartható alternatívaként tálalják a gyártók. Most, hogy a margarin oldalán Gordon Ramsay-t állította versenybe egy cég, mi sem maradhattunk ki, és megnéztük: vajon tényleg össze lehet keverni a margarint a vajjal? És előállítható otthon, pálmaolaj és mindenféle adalékok nélkül?
Bár a második világháború utáni Albániára szokás egy ultrasztálinista módon kommunista államként gondolni, ám a valóságban az országot egy marxista mázzal leöntött, nagyon is nacionalista eszmeiség égisze alatt vezették. Csaplár-Degovics Krisztiánnal, a HUN-REN BTK Történettudományi intézet Délkelet-Európa Története Osztályának vezetőjével beszélgettünk.
A történészi kutatásoknak és túlélők, szemtanúk elbeszélésének köszönhetően meglehetősen széles és részletes képünk van arról, hogy a holokauszt milyen történelmi, fizikai, bürokratikus és emberi körülmények között zajlott le. Az elhurcoltaknak azonban a megérkezés pillanatában kellett felfogniuk, hogy mi zajlik körülöttük. Egy ép emberi ésszel felfoghatatlan valóságban kellett eligazodniuk. A félelmetes hatékonysággal érkező transzportokkal olyan világba érkeztek, amely minden elemében sokkoló volt. Hogyan élték meg az emberek az első pillanatokat?
A 21. században sokkal kevesebb gondunk volna az újratermelődő kasztrendszerrel és a mai propagandában hívő szinte vallásos érzülettel, ha Táncsics Mihály törekvései legalább részben megvalósulnak. Egyre kevesebben sejtjük, hogy munkássága mennyire aktuális ma is, pedig ő a magyar demokratikus baloldali hagyomány kulcsfigurája, akit büszkén vallhatunk elődünknek. Amellett, hogy a parasztok és a munkások érdekeit képviselő radikális demokrata volt, az elfeledett Táncsics igazi hős is, akinek fordulatos, lemondásokkal teli élete filmre kívánkozna.
A világ első webkamerája a Trojan Room Coffee Pot nevet viselte, és 1991-től egészen 2001-ig működött. Online 1993 novemberétől lehetett elérni. Azóta lekapcsolták, egy igen prózai okból.