A virágos növények ősei a triász földtörténeti időszakban, 245–202 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A legkorábbi virágos növények mintegy 160 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, majd 120 millió éve terjedtek el. Számos növény esetében a virágport a szél szállítja az egyik virág porzóiról a másik termőtestére, de a zárvatermők jelentős része (87,5 százaléka) állati beporzást igényel. Mintegy 300 ezer különböző növényfaj azért fejleszt nektárban, virágporban gazdag, finoman illatozó, csábító színű virágokat, hogy magához vonzza a beporzókat, amelyek virágról virágra járva bőséges táplálékhoz jutnak. Sőt, nemcsak a virágot látogató egyedek, hanem utódaik is részesülnek a cukrokban, fehérjékben, vitaminokban gazdag élelemből.

Az állati beporzást igénylő fák, cserjék, vadvirágok jelentik a táplálékhálózatok alapját. Haszonnövényeink 70 százaléka sem fordulna termőre az állati beporzás nélkül. A takarmánynövények egy része is az állati beporzóktól függ, megfelelő takarmány nélkül pedig búcsút mondhatunk a tejnek, a tejtermékeknek, a húsféléknek és a tojásnak is.

Pixabay / Myriams-Fotos

Ezeket az alapvető összefüggéseket mutatja be az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, a Beporzók a kertünkben – avagy a háttérben munkálkodó természet. Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának kiadványa tárgyszerűen, kizárólag kutatásokkal alátámasztott adatok bemutatásával figyelmeztet a kockázatokra: ha nem tesszük beporzóbarátabbá a mezőgazdaságot, és nem gondoljuk át e szempontból az egész élelmiszer-termelési, -ellátási és -fogyasztási láncot, akkor annak mi magunk fogjuk kárát látni.

A kiadvány ingyenesen tölthető le a kutatóközpont honlapjáról.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.