Most már akár "Orbán Viktor tudósai körében" témájú festményt is rendelhetne az MTA Majtényi László szerint
Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.
Az egykori ombudsman ironikus hangvételű bejegyzésben reagált az MTA közgyűlésének döntésére.
A rendkívüli közgyűlésen 182 igen szavazattal, 141 ellenében fogadták el a javaslatot, amelynek értelmében a becsült érték mintegy 60 százalékáért, 80 milliárd forintért válik meg az MTA az ingatlanvagyonától. Az épületek a HUN-REN-hez kerülnek tovább.
A szakértő korábban bizonyítékokkal támasztotta alá, hogyan minősítenek át jogszerűtlenül műemlékeket, hogy a tulajdonosai azokat részben vagy egészében lebonthassák.
A tudóstestület szerdán szavaz arról, hogy lemondjon-e az akadémia ingatlanjairól az állam feltételeivel. A létrehozandó új vezetési konstrukció pedig azt szolgálja, hogy – szemben az Orbán-kormánnyal – egy új kabinetnek már ne legyen beleszólása abba, kik irányítják a kutatóintézeti hálózatot. Minden feltétel adott lehet, hogy az erősen központosított kutatóhálózatot lényegében politikai kinevezettek vezessék.
A bíróságok, a felsőoktatás, a műemlékvédelem és a tudományos élet önállóságának megsemmisítéséhez a korbács és kenyér politikáját alkalmazzák. Ebben pedig a többéves kiéheztetés után partnerre is leltek a vezetőkben.
Korrupciótól és feudális rendszertől tartanak a magyar tudósok, azt követelik, hogy ne nyújtsák be a hálózatok szétverését tartalmazó törvényjavaslatot.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal több mint száz akadémiai köztestületi tag vitatkozik a tudományos kutatástámogatási rendszerről, az új pályázati rendszerről. Beszállt a bírálók közé az MTA főtitkára és az MTA több tudományos osztálya is. Miért a nagy felháborodás, miért nem kellene éppen itt egy európai példát követni? Erről ír Sarkadi Balázs orvos-biológus akadémikus, aki korábban mind hazai zsűrikben, mind az új pályázati rendszerben referenciaként megjelölt European Research Council (ERC) pályázatbíráló zsűrijében több évig dolgozott. Vélemény.
Az Alzheimer-kór és az epilepszia erősítik egymást – a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportja pedig azt derítheti ki, hogyan. Ez új terápiás lehetőséghez vezethet majd.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.
<strong>13 emelet és 56 méter magasan emelkedik ki a Budaörsi út szmogfelhőjéből az autópályabevezető mentén egy használaton kívülinek látszó, koszos, szürkés-barna épület. Mint egy rosszkedvű kapuőr, szinte rámordul a nyugati irányból Budapestre érkezőre: mi keresnivalód van neked itt? Ez lenne az MTA Kutatóház, amelyet valaha a tudomány fellegvárának szántak. Ma már csak árnyéka önmagának. De talán sokaknak hihetetlenül hangzik, még ez az épület is megkedvelhető, ha tudjuk, mit kell benne keresni.</strong>
Pál Csaba, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója az Európai Kutatási Tanács vezető kutatóknak szóló pályázatát nyerte el, ennek keretében vizsgálja a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját.
Karikó Katalin és Drew Weissman biokémiai felfedezéseikért megosztva kapták a 2023-as orvosi-élettani Nobel-díjat, kutatásukkal lehetővé tették egy hatékony mRNS-alapú vakcina kifejlesztését a COVID-19 ellen.