A GoDaddy a webhosting (azaz internetes oldalak, nevek és szerverek) piacnak majdnem 23%-át birtokolja egyedül, és...
A GoDaddy a webhosting (azaz internetes oldalak, nevek és szerverek) piacnak majdnem 23%-át birtokolja egyedül, és olyan cégek sem tudták megszorongatni az évek során, mint a Yahoo, a Google vagy akár a MySpace. A cégtöbb mint 22 millió domain nevet jegyzett be és üzemeltet. A "hajrá aput" Bob Parsons alapította, és üzemelteti a mai napig. Bob története jó példája a régi típusú „amerikai álomnak”, hiszen pl. a Facebook alapítóival szemben, ő egy másik generációt képvisel (jelenleg hatvanéves), és nem az „internetlufinak” és a „jó helyen volt jó időben” vakszerencsének (mert legyünk őszinték, a Facebooknál és a Twitternél azért az is közrejátszott) köszönheti a sikerét.
Parsons Baltimore-ban született, és akárcsak a hollywoodi filmekben, igazi szegény sorsú családban nőtt fel. Gyerekkora óta dolgozott, hol benzinkutakon, hol pedig újságkihordóként – később kimaradt az iskolából, és beállt a hadseregbe. Szerzett pár sebesülést jó pár érdemrendet és kitüntetést, majd miután két hónapot lábadozott egy kórházban úgy döntött, ideje folytatni tanulmányait, és végül elvégezte az iskolát, sőt a Baltimore egyetemen diplomát is szerzett.
Bob üzleti körökben egyfajta hírességnek számít, főleg humoros és kicsit drabális előadásmódja miatt, valamint azért, mert megoldásai (mint a Godaddy történetéből mindjárt kiderül) valóban működnek! Kedvenc Bob-szabályunk az „egyetlen céges meeting sem tarthat tovább egy óránál, pont!”, valamint a „minden probléma olyan, mint a s*gged: minél tovább ülsz rajta, annál nagyobb lesz idővel”. És persze mindenki ismeri a klasszikussá vált Parsons-mondást: „Attól, hogy sokat dolgozol, még csinálhatsz sz*rt. Nem sokat kell dolgozni, hanem jól és produktívan”. A nyelvezet miatt elnézést az olvasóktól, de Parsons stílusa már csak ilyen (lásd videó).
Első cégét 1984-ben alapította Parsons Technologies néven, és a MoneyCount nevű, otthoni használatra szánt kis könyvelő/pénztárprogramot forgalmazta illetve fejlesztgette. Az üzlet annyira jól ment, hogy a Parsons Technologies hamarosan már több mint 1000 alkalmazottnak adott munkát, végül Bob 1994-ben 64 millió dollárért eladta a céget az Intuitnak.
1997-ben Bob úgy érezte, itt az ideje komolyabban is foglalkozni az internettel, mert – az ő szavaival élve – „ebből az izéből még lesz valami”. Megalapította a Jomax Technologiest (a GoDaddy elődjét). Egy 1999-es meetingen (ami, mint tudjuk, Bob esetében nem tarthatott egy óránál tovább) braistormingot tartottak az új névről: az egyik dolgozó előállt a „mi lenne ha Big Daddy lenne a nevünk” ötlettel, ami azonnal megtetszett az alapítónak. Kicsit azonban átalakította, és így lett a cég neve „GoDaddy”. Parsons szerint: „a név tökéletes: mindenkit mosolygásra késztet, és az emberek egy pillanat alatt megjegyzik”.
A cég védjegye, hogy megalakulásuk óta szép és híres lányokkal reklámozzák magukat, az utóbbi években pl. Danica Patrick Nascar versenyző a cég arca, amiben nem kis szerepe lehet Parsons Nascar-rajongásának. A GoDaddyt rengeteg kritika érte erősen „szexista” irányultságú reklámjaik és arculatuk miatt – a komoly, domain név, dedikált szerver és hosting üzletágban valóban ritkaság a csinos hírességek és a poénos blogok alkalmazása. A recept azonban bevált.
A Godaddy a Google mellett a másik olyan cég napjainkban, (legalábbis az USA-ban), ahol „álom” dolgozni: Parsons filozófiája és sikere a dolgozók és az ügyfelek elégedettségén alapszik. Éppen ezért, a cégnél nincsen outsourcing vagy offshore-ügyfélszolgálat (a híres indiai szupport ugyebár), az ügyfelek, ha valami problémájuk lenne, akár közvetlenül is kommunikálhatnak az alapítóval. A Godaddy üzleti modellje tehát működik: poénos tulajdonos, egy óriási fülbevalóval, Nascar-lányok és olyan irodák, ahol kötelező délután szundikálni egyet, valamint ha valaki sokat dolgozik, akkor be kell mennie a főnök irodájába egy elbeszélgetésre, mert „valamit valószínűleg rosszul csinál”.
Ja, és ne feledjük a hetes számú Bob-szabályt: „kerüld az üzleti ebédeket, mint a vírust – csak időpazarlásra jók!”.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.