Ez az ősi vágy leküzdhetlen és a mai napig is genetikai kódolásunk...
Ez az ősi vágy leküzdhetlen és a mai napig is genetikai kódolásunk részét képezi – kinek jobban, kinek kevésbé. Írunk, rajzolunk, jegyztetelünk, firkálunk - és ez így is marad amíg világ a világ...
A barlangrajzok és a hordozható USB-s HP fotónyomtatók között azonban iszonyatos mennyiségű technikai fejlődés húzódik. Általánosságban elmondható, hogy minden korban volt arra módszer, hogy az emberek közlendőiket ne csak szóban közvetítsék. Az első nyomás alatt történő tintacsepp-adagolási eljárást a XX. század elején szabadalmaztatták, így elmondható, hogy a nyomtatás az emberiség egyik „legújabb” találmánya. De nézzük pontosan, hogyan is jutottunk idáig?
1832 – Egyes források szerint 1821 - a nyomatók története itt kezdődik: a XVIII. század elején Karl Drais alkotta meg az első „gyors írógépet”. Ennek a szerkezetnek az írási sebessége már meghaladta a közepes beszédsebességet. Sajnos a találmányt használhatatlannak minősítették, így nem lett belőle semmi.
1846 – Kicsivel több mint tíz év múlva indult a mátrxinyomtatók történelme. Az Egyesül Államokban született a szabadalom, amely tulajdonképpen egy írógép volt… A szerkezetben egy fémceruzát mozgattak az elektromágnesek, a ceruza pedig a pontokat a papírra rögzítette. Kis- és nagybetűket is tudott írni, feltalálója William Burt a typographer nevet adta a masinának.
1855 – Megszületett a „Cembalo Scrivano”. Annak ellenére, hogy fából készült ez már majdnem egy igazi nyomtatónak számított. Giuseppe Ravizza alkotása már minden szinten fejletebb volt elődeinél, papírvezetése szinte a mai mátrixnyomtatókat idézi. Festékszalagja selyemből készült, a kis- és nagybetűket kétsoros billenytűzettel használták.
1864 – Peter Mitterhofer bemutatta első írógépét – innentől számítjuk az a szó szoros értelmében vett irógépek történetét – persze akkoriban az írógép és a nyomtató még ugyanaz volt (és ez sokáig így is maradt).
1866 – Bécsben bemutatták Mitterhofer harmadik modeljét, a mai írógépek elődjét. Ebben a típusban már íróhenger is volt, valamit megjelentek az olyan jól ismert „fém betűk” is.
1870 – Megjelent a színen a Remington Fegyver- és Varrógépgyár, az irógépek divatba jöttek. Az amerikai cégek igen intenzíven kezdtek el írógépgyártással foglalkozni, nagyon helyesen megérezvén az üzleti lehetőséget a dologban. Mark Twain ebben az évben adta le a világ első irógéppel készült kéziratát.
1900 – Fordulópont volt ez az év- ekkor jelentek meg az első olyan írógépek, melyekkel már gépelés közben is lehetett látni a kész szöveget. Az előző típusokkal még „vakon” kellett dolgozni.
1919 – A Blickensderfer nevű cég megalkotta az első betűkerekes írógépet. Ugyanekkor elkezdtek foglalkozni az írógép villamosításának gondolatával.
Az olvasóban jogosan merül fel a kérdés ennél a pontnál: miért van itt szó irógépekről? Hát nem arról volt szó, hogy a nyomtatók története lesz bemutatva? Nos, a magyarázat nagyon egyzserű: a mai értelmben vett nyomtatók az írógépekből alakultak ki, hiszen egy nyomtató nem más mint egy "önműködő írógép". De térjünk vissza eredeti témánkhoz, hiszen egy fontos fordulópont következik...
1935 – Az IBM (ki más?) forgalomba hozta az első, kereskedelmileg is sikeres és népszerű villanyírógépet.
1941 – Megjelent az ún. „arányos írás” lehetősége: az IBM új fejlesztése a betűkosaras írógép, már változtatható betűközzel tudott írni (ma is ilyen formában írunk, nyomtatunk.)
1950 – Megjelent a gömbfej kezdeti verziója, a hengerfej.
1968 – Megszületett az első mai értelemben vett mátrixnyomtató – ez már egy asztali számítógép modulja volt (bár jó nagy asztal kellett mindkettőhöz).
1972 – A nyomtatópiac elkezdte robbanászerű fejlődését, ami mindmáig tart. Megszületett a „margarétakerekes” nyomtató, a xerografikus és elektrografikus eljárások – az első másoló technikára épülő gépek.
1983 – A Hewlett Pakcard a Canon-al közösen kifejleszti a tintasugaras nyomtatókba kerülő nyomtatófejet. Egy évvel később a HP bejelenti első tintasugaras nyomtatóját, a legendás „Think Jet”-et.
A történet innen már közismert: a Thinkjet forradalmat indított el mind a céges- mind az otthoni nyomtatásban.