Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Kúrián ellenséges hangulatban tárgyaltak velük, egy kormánypárti újságíró viccnek nevezte a megbeszélést, Orbán Viktor pedig elfoglaltságára hivatkozva nem fogadta őket - a LIBE bizottság delegációjának vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield összegezte a háromnapos látogatást.
Több tekintetben romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon azóta, hogy 2018-ban az Európai Parlament megszavazta az erről szóló Sargentini-jelentést – így látják az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) delegációjának tagjai háromnapos magyarországi látogatásuk után. Erről a hétfős delegáció vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield számolt be Budapesten. A francia EP-képviselő többek között az igazságszolgáltatás terén azóta elfogadott újabb intézkedéseket említette – bár konkrét esetet nem említett, vélhetően például arra gondolt, hogy az ügyészség indítványára a Kúria fellépett egy bíró ellen, aki az Európai Bírósághoz fordult az Országos Bírói Hivatal elnökének (Handó Tündének) egyes döntései miatt. (Jelenleg az emiatt kezdeményezett ügy is az Európai Bíróság előtt van.)
Delbos-Corfield kiemelte: az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető feltétele az uniós források megfelelő felhasználásának. Mindez egybecseng az Európai Bizottság érvelésével, hiszen a jogállamisági kritériumként emlegetett, a források felhasználását a nemzeti szabályozáshoz kötő szabályrendszer kiindulópontja is éppen ez. Aligha véletlen, hogy a magyar helyreállítási tervről szóló, még mindig megoldatlan Brüsszel-Budapest közötti vitában a bizottság a korrupcióellenes intézményrendszer reformját várná el – ami alatt jórészt éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítését értik a bizottságnál.
A képviselő egy felvetésre reagálva ugyanakkor elutasította azt a Fidesz részéről gyakorta elhangzó elméletet, miszerint a jogállamiság nem objektív, az mindenhol mást jelent. Mint kiemelte: a jogállamiságnak jól körülhatárolt kritériumai vannak, mint az igazságszolgáltatás már említett függetlensége, a választások tisztasága vagy éppen a média sokszínűsége. Azt is felidézte, hogy ezzel kapcsolatban ők is azt a kincstári választ kapták kormánypárti felektől, hogy van Magyarországon rengeteg nem kormánypárti sajtótermék, tehát a média sokszínűsége biztosítva van.
Ezt jó eséllyel már ők is hallották párszor, van azonban egy új elem is, amely gyengíti az uniós források felhasználásának átláthatóságát – hívta fel a figyelmet az EP vizsgálóbizottságát vezető francia képviselő. Az állami vagyon alapítványokba kiszervezésére gondolt, amely – mint fogalmazott – azzal jár, hogy nagyon nehéz lesz ellenőrizni az állami vagy uniós források felhasználását, azt, hogy valójában ki azoknak a kedvezményezettje, illetve mire költik el. Ilyen feltételek mellett az Európai Bizottság nem tudja garantálni az Európai Parlamentnek azt, hogy a helyreállítási forrásokat megfelelően költik el Magyarországon – szúrt oda Brüsszelnek a politikus, reagálva azokra a hírekre is, amelyek szerint a források ügyében politikai alku születhet a bizottság és a magyar kormány között.
A helyzet romlásának illusztrálására harmadik példaként a Covid-19-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet folyamatos meghosszabbítását említette Delbos-Corfield. Hozzátette: hasonló veszélyhelyzet természetesen más országokban is hatályban van még, ám az máshol nem jellemző, hogy egy csomó, az egészségügyi helyzethez semmilyen szinten nem köthető intézkedést is ennek idején és erre hivatkozva, bizonyos esetekben rendelettel fogadtak el.
A delegáció három napot töltött Magyarországon, céljuk az volt, hogy értékeljék, miként változott a magyarországi jogállamiság helyzete azóta, hogy 2018 szeptemberében az EP megszavazta a Sargentini-jelentést, és ennek nyomán elindult az azóta is döcögve haladó 7-es cikk szerinti eljárás a tagállamok képviselőit tömörítő Tanácsban. Az EP-képviselő kiemelte: mandátumuk is ez volt, bár foglalkoztak olyan, azóta felvetődött ügyekkel is, mint például a nyáron elfogadott, a kormány által gyermekvédelminek nevezett törvény, vagy a Pegasus-botrány. Utóbbiról annyit mondott: ellenzéki oldalon valódi fordulópontként értékelik azt, hogy kiderült, a kormány is hozzájárult nem kormánypárti újságírók, szervezetek, de akár politikusok lehallgatásához. Azt is hozzátette azonban, hogy sok információt nem kaptak, a kormányzati képviselők arra hivatkozva utasították el kérdéseik megválaszolását, hogy arról a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén számoltak be, így ezek nem nyilvános adatok.
A vizit alatt egyébként a kormány két tagjával – Varga Judit igazságügyi és Pintér Sándor belügyminiszterrel – tárgyaltak, összesen pedig több mint száz emberrel találkoztak, és legalább 85-en számoltak be az itteni helyzetről – összegezte a politikus. Azt is elmondta, hogy egy valakivel – a kormánypárti média egy képviselőjével – hiúsult meg a beszélgetés, ő annyit mondott, hogy ez az egész egy vicc, és távozott. Nem említette ugyan, de tudni lehet, hogy többszöri kérésük ellenére Orbán Viktor miniszterelnök sem fogadta őket, ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az e heti kormányinfón annyival intézte el, hogy a kormányfő „elfoglalt”.
Az EP-képviselő arról is beszámolt, hogy a Kúrián kimondottan ellenséges hangulatban tárgyaltak, számukra az is szokatlan volt, hogy a megbeszélés elején közölték, hogy az egészet rögzíteni fogják, és megfenyegették őket, hogy a bíróság megsértése miatt eljárást indítanak.
A képviselőt azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy a héttagú – a kormánypárti sajtóban „őrült nőkként” emlegetett, valójában két férfiből és öt nőből álló – delegáció tagja volt Donáth Anna, a Momentum képviselője is. Vagyis egy magyar ellenzéki politikus jött a Varga Judit által „boszorkányüldözésnek” nevezett vizitre – kb. így volt dekódolható a kormánypárti Magyar Nemzet újságírójának kérdése. Delbos-Corfield – aki a félórás sajtótájékoztató során többször elismételte, hogy a 2020 tavaszára tervezett, ám a pandémia miatt elmaradt látogatás tervét az EP jóváhagyta – a bírálatra úgy reagált, hogy a hazai képviselők részvételének semmi akadálya. Hasonlóra volt példa a múlt héten Szlovákiában és Bulgáriában is. Sőt, hozzátette: a járvány előtt egy ilyen delegációhoz az érintett ország bármelyik EP-képviselője csatlakozhatott, az, hogy most csupán a parlament hét frakciójának egy-egy tagja képviseltette magát, a járványügyi intézkedéseknek tudható be.
A delegáció programja itt érhető el, a sajtótájékoztatóról készült felvételt itt lehet megtekinteni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
