Érdekesnek ígérkezik a német kancellár kínai útja, ahol számos kérdés is szóba kerülhet majd. A tőzsdék mindenesetre nagyon várnak valami jó hírre.
Angela Merkel abban az országban tesz látogatást, mely három éve Németország legnagyobb kereskedelmi partnere - figyelmeztet a China Daily, mely rámutat arra, hogy a tavalyi 183 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom önmagában is jelentős, de még inkább annak látszik, ha tudjuk, hogy egy év alatt 9,4 százalékkal növekedett, még úgy is, hogy Donald Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen.
A háború elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter például csak azért jött Európába, hogy rábeszélje a NATO-szövetségeseket: zárják ki az 5G-s tenderekből a Huawei-t, mert washingtoni megítélés szerint a kínai cég nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Berlin - Európa legtöbb fővárosával egyetértésben - nemmel válaszolt az amerikai kérésre. Nem véletlenül: a kínaiak jelezték, hogy stratégiai fontosságú döntésnek tekintik a Huawei ügyet. Azaz, aki jóba akar lenni Pekinggel, az nem golyózhatja ki a Huaweit az ötödik generációs tenderből.
Milliárdok technológiai transzferre
Pekingben igen nagyra értékelik a németek technológiai szakértelmét, ezért olykor egész vállalatokat vesznek meg, hogy azután Kínában fejlesszék tovább a technológiát. A China Daily szerint tavaly 82 milliárd dollár volt a technológiai transzfer értéke.
Egyelőre azonban ez még eléggé egyirányú utca: a kínaiak pragmatikusan elismerik, hogy a hagyományos technológiák terén Németország előttük jár. Nem így van ez az informatikában, ahol egy friss ENSZ-jelentés szerint az USA és Kína van a csúcson. A Huawei ötödik generációs technológia ezért is szimbolikus, mert olyan kínai exportot jelent Európába, amely korábban nemigen létezett.
Miért megy Merkel Pekingbe?
Németország és az egész Európai Unió befektetésvédelmi egyezményt szeretne kötni Kínával, amely az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben profitált abból, hogy szinte ingyen nyúlta le a fejlett országok technológiáit. Ez motiválja jelentős részben Donald Trump kereskedelmi háborúját is, és Brüsszelben is idegesek emiatt, mert évente hatalmas veszteségek érik az európai cégeket is azzal, hogy a kínaiak a jogdíjfizetések terén eddig nemigen jeleskedtek.
Azt már Pekingben is tudják, hogy váltani kell. Ezért törvényeket hoztak a szellemi tulajdonjog védelméről és megszüntették azt a gyakorlatot, mely a külföldi befektetőket hazai társ keresésére kötelezte. A közös vállalkozásban ugyanis a kínaiak meglehetősen könnyen juthattak a korszerű technológia birtokába - szinte ingyen.
Új törvények már vannak, de kérdés, hogy ezeket hogyan interpretálják. Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban is ez az egyik legkeményebb dió. Ha ugyanis a jövőben fizetni kell a külföldi technológia lenyúlásáért, akkor ez sok kínai céget a csőd határára sodorna. Ezért Pekingben a legfelső vezetésben is vita dúl arról, mennyit engedjenek a külföldieknek. A japán Nikkei értesülései szerint Hszi Csinping elnök az engedékenyebb álláspontot képviseli, míg Li Kocsiang miniszterelnök a keményebb vonalat.
A kínaiak figyelmét nem kerüli el, hogy Európa nincs jó passzban
Németország, az Európai Unió vezető állama a gazdasági stagnálás állapotába jutott - utal rá a pekingi Global Times. Ez finom célzás arra, hogy folyamatosan felértékelődik a kínai kapcsolat, amely a maga 1,4 milliárdos piacával nagy vonzerőt jelent a németeknek. Ezért is lett Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere Franciaország helyett. Ugyanakkor az sem kerülte el a Global Times figyelmét, hogy a németek költségvetése évek óta óriási többletet mutat, aminek elköltésére készséggel ajánlják az Új Selyemút programot.
Duisburg városa az Új Selyemút németországi végpontja - írja a China Daily megemlítve, hogy hetenként harminc tehervonat hozza a kínai árukat Németországba, ahol azután a kikötőben szortírozzák, majd tovább küldik azokat.
Az Új Selyemút nemcsak a hagyományos kereskedelemre terjed ki, hanem az oktatásra is. Kínában természetesen az angol nyelvű államok jelentik az első számú célpontot, de utánuk Európában Németország következik. Csaknem 37 ezer kínai diák tanul jelenleg Németországban, ahol a külföldi rangsorban ők állnak az élen.
Merkel az Élysée palotától Pekingig
Amikor Hszi Csinping elnök idén az év elején Európában járt, akkor Macron francia elnök mini csúcstalálkozót szervezett az Élysée palotában. Meghívta Merkelt és az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert is. A tanácskozásról kevés szivárgott ki, de annyi kiderült, hogy megpróbáltak létrehozni valamiféle Trump ellenes egységfrontot a világkereskedelem védelmében.
Mindenképp el akarják ugyanis kerülni, hogy Európa és Kína között is olyan kereskedelmi háborúskodás alakuljon ki, mint amilyen jelenleg Washington és Peking között zajlik. Az érdekegyeztetés persze hosszú és kínos folyamat. Merkel nemcsak Németország, de Európa nevében is tárgyal Pekingben, ahol negatív reakciót váltott ki, hogy Lengyelország - amerikai nyomásra - kizárta a Huaweit az ötödik generációs versenyből. Az Európai Unió tagállamai közül eddig egyedül bojkottálja a Huaweit Varsó, melynek egyik lengyelországi vezetőjét kémkedés miatt le is csukták.
Mindezt figyelembe véve Merkelnek nincs könnyű dolga Pekingben, ahol a helyi vezetés szintén számtalan problémával küzd. De hogyha a globális gazdaság második és negyedik számú hatalma kiáll a világkereskedelem jelenlegi rendszere mellett Trumppal szemben, az fontos üzenet lehet minden tőzsde számára, amely megnyugtató hírekre áhítozik a mai viharos időkben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.