Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miért mondta a mindig kincstárian optimista Varga Mihály, hogy 350-400 ezer munkahelyet veszélyeztet hazánkban a digitalizáció, s miért teszik egyes elemzők ez a számot ennek a többszörösére? Mutatjuk a választ a negyedik ipari forradalomról szóló cikksorozatunk első részében.
350-400 ezer munkahely szűnhet meg Magyarországon a digitalizáció elterjedése miatt – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tavaly a Járműipar 2016 című rendezvényen az MTI beszámolója szerint.
A szám meglepően magasnak és ijesztőnek tűnhet – különösen egy hivatalból optimista miniszter szájából. Varga azonban nem esett ki a bizakodó politikus szerepéből a konferencián sem, hiszen becslése nagyon is derűlátó más prognózisokhoz képest. Az utóbbi években ugyanis egyre több elemzés, tanulmány jelent meg arról, hogy az automatizáció drámaian csökkentheti a foglalkoztatottságot és növelheti az egyenlőtlenségeket.
400 ezer vs. 2,25 millió állás
Az automatizáció a munkahelyek kétharmadát veszélyezteti a fejlődő országokban a következő évtizedekben, az arány az Egyesült Államokban és Európában is 50-60 százalék közötti - hívta fel a figyelmet nemrégiben a Világbank „WORLD DEVELOPMENT REPORT 2016” című tanulmánya.Az elemzés szerint, ha a fejlődő országoknál számolunk az alacsony bérek és a technológia alkalmazásának nehézségeinek hatásával, akkor is a 40-50 százalék körüli a legtöbbjüknél az eltűnő állások aránya.
Magyarországon az automatizáció a munkahelyek több mint 55 százalékát szüntetheti meg a Bruegel brüsszeli székhelyű kutatóintézet szerint, amint azt a Statista.com infografikája szemlélteti. E szerint tehát nem 350-400 ezer, hanem ebnnek többszöröse van hazánkban veszélyben (ha az elsődleges munkapiac 4,1 millió foglalkoztatottjával számolunk). Igaz, nem pusztán a digitalizáció miatt – Varga Mihály erről beszélt – hanem egy annál sokkal nagyobb jelenség miatt, aminek a digitalizáció csak egy része. Ez az úgynevezett negyedik ipari forradalom.
A negyedik ipari forradalomról sokat lehet beszélni - gyakran idézik például Klaus Schwab cikkét -, de a lényeg talán megragadható abban, hogy az automatizáció elterjedése, a robotika fejlődése, a hálózatokba kapcsolt mesterséges intelligencia együttesen mélyrehatóan átalakítják a világ gazdaságait és társadalmait. Ebben az új korszakban a technológia nem pusztán hatékonyabbá teszi az emberi munkát, hanem „egy az egyben” kiváltja azt - egyre több és több helyen. Már nem csak az iparban, hanem egyre inkább a szolgáltatásokban is, már nem csak az alacsony és közepes képzettségűek munkahelyeit megszüntetve, hanem már a magas képzettségűek állásait is fenyegetve.
A telemarketingesek munkája például 99, a könyvelőké 98, a fogtechnikusoké 97 százalékos eséllyel robotizálhatók teljesen két évtizeden belül - derül ki két oxfordi professzor, Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne tanulmányából. A tudósok 702 állás automatizálhatóságát vizsgálták meg tudományos alapossággal – itt ki-ki megnézheti, mekkora eséllyel szüntetik meg a robotok a munkahelyét az elkövetkező 20 évben.
A kutatók azt is kiszámították, hogy az Egyesült Államok álláshelyeinek 47 százalékát veszélyezteti a komputerizáció – pontosabban idézve magas kockázattal kitett annak. A professzorok munkája a témában a legismertebb és legtöbbet idézett, az ő módszertanukra épül a már említett Bruegel kutatása is.
Van másik?
Sokan azzal legyintenek a fönti aggodalmakra, hogy eltűnnek ugyan állások, de létrejönnek újak, hiszen például SEO-szakemberekről vagy közösségi média menedzserekről sem hallunk túl régóta. S van ebben is igazság, hiszen a technológiai változások valóban létrehoznak új szakmákat és új álláshelyeket. Akad azonban egy bökkenő: nem biztos, hogy annyit, mint amennyit megszüntetnek.
A technológiai fejlődés 2015-2020 között 7,1 millió munkahelyet szüntet meg globálisan, azonban csak 2 millió újat hoz létre – olvasható a Világgazdasági Fórum Az állások jövője című (The Future of Jobs) című tanulmányában. A teljes egyenleg tehát mínusz 5,1 millió állás.
A rálegyintők másik csoportja szerint a történelem arra tanít bennünket, nem kell aggódni a technológiai munkanélküliség miatt. Amikor megjelentek az első gőzgépek, akkor is a munkahelyekért aggódtak, azokból azonban – legalábbis hosszabb távon - csak egyre több lett. Logikusan hangzó ellenvetés, ám arról sem feledkezhetünk el, a negyedik ipari forradalom hogy néhány alapvető elemében eltér az eddigiektől. Komoly különbség, hogy a negyedik ipari forradalom nem egyszerűen hatékonyabbá, termelékenyebbé teszi az emberi munkát. A mesterséges intelligencia segítségével komplex emberi tevékenységek is kiválthatók - mint például az autóvezetés.
Alapvető eltérés az is, hogy míg az ipar automatizálásakor a dolgozók átmehetnek a harmadik szektorba,a szolgáltatásokba, ám ha a szolgáltatásokat is automatizálják, már senkit nem vár a negyedik szektor – amint arra rámutatott Jeremy Rifkin közgazdász , az Európai Bizottság politikai tanácsadója A munka vége (End of Work) című könyvében már ezelőtt jó húsz éve. Márpedig a szolgáltatások automatizációja egyre előrehaladottabb.
Az új állások létrejöttét végül nem segíti a több évtizedes globális trend sem, hogy a munkavállalók egyre kisebb részt szereznek meg a megtermelt nemzeti jövedelemből (Magyarországon is így történik). Vagyis munkavállalóként –globális szinten – egyre többet termelünk, azonban nem tudunk ezzel arányosan többet is vásárolni. Ezzel olyan egyensúlytanság lép be a rendszerbe, amelyet a hitelbőség ugyan feledtetni tud egy időre, a valóság azonban végül bekopogtat egy-egy válság formájában. Hosszabb távon tehát a globális szintű kereslethiány is erodálja a munkahelyek számát.
Ahogy az Economist fogalmazott egyszer a jelenség kapcsán: a munka elvesztette a harcot a tőkével szemben. A Világbank már említett elemzése arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkának jutó nemzeti jövedelemrész ott esett a legnagyobbat, ahol a legjobban nőtt az egyenlőtlenség. A tanulmány szerint az egyenlőtlenség növekedésében az automatizációnak is szerepe van, mivel az számos középszintű képzettséggel betölthető állást szüntetett meg.
Mindez így együtt már elég okot adhat arra, hogy ne söpörjük félre a baljós prognózisokat, bármily hihetetlen számokat tartalmaznak is.
(Cikksorozatunk második, befejező részében arról írunk, az automatizáció miért jelent különösen nagy kihívást a fejlettekhez fölzárkózni kívánó országoknak, így Magyarországnak is, s mik hazánk lehetőségei az alkalmazkodáshoz.)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
