Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
A munkanélküliség 4,6 százalékra nőtt.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
A nemek közötti arány javítását, a jelenleg “alulreprezentált nem” esetében legalább 40 százalékos kvótát írná elő 2026-ra a kormány a nyílt részvénytársaságok vezető és ellenőrző testületeinél egy uniós irányelvre hivatkozva, miközben a törvényjavaslat indoklásában Brüsszelnek üzenve gendereznek egy kövéret.
Csak az Európai Gazdasági Térségből, azaz az Európai Unióból, Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből lehet majd behozni dolgozókat.
A magyar gazdaságnak szüksége van vendégmunkásokra, de sok cég úgy bánik velük, mint a robotokkal. Miközben egyre erősebb a verseny a régiós országok körében a harmadik országokból érkező munkavállalók iránt.
Szinte biztosan hatalmasat fog esni a dolgozó magyarok száma a következő két évtizedben, a legjobb megoldás az lehetne, ha a munka minőségét és hozzáadott értékét próbálná megnövelni az állam.
Nem enyhül a munkaerőpiac feszessége, ezért a vállalatok egy része munkaerőt tartalékol, arra számítva, hogy jól jöhet majd, ha végre beindul a gazdaság. Ez növeli a kapun belüli (rejtett) munkanélküliséget az ING elemzője szerint.
A vállalatok 35 százaléka bővíteni készül jelenlegi munkaerőkeretét. Ilyen optimizmusra legutóbb 2022 első negyedévében volt példa a Manpower felmérése szerint.
Milyen a magyar munkaerő minősége, hogyan változtak a munkavállalói preferenciák, és mire panaszkodnak a munkaadók a fiatalabb generációval kapcsolatban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gazsi Attilával, aki az elmúlt időszakban nemcsak vállalkozóként ért el jelentős sikereket, hanem a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) meghatározó alakjává is vált.
Egy felmérés szerint a magyarok átlagban még 60 éves koruk előtt nyugdíjba mennének, ehhez képest a megkérdezettek harmada szerint 70 lesz nyugdíjkorhatár, mire odajut. Megint csak közel egyharmad arra számít, a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni fog.
Ez rámutat, hogy bizonyos szakmákban a magyar felsőoktatás nem tud elég diplomást képezni, illetve a munkaadók nem tudják megfelelő bérekkel megakadályozni a hazai szakemberek elvándorlását.