Szintet lépnek a magyarországi üzleti szolgáltató központok, mégis félő, hogy Egyiptom „kanyarban előz”. Az Orbán-kormány mániája az iparosítás, holott az üzleti szektor erősítése jobb üzlet.
Olyan munkát végeznek, amit a hazaiak már nem akarnak. Ha ellehetetlenítik alkalmazásukat, magyarok munkahelyei is megszűnhetnek. A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében nélkülözhetetlenek, sorolják, és figyelmeztetnek: mindenki veszít, ha korlátozzák ittlétüket.
Munkaerőpiaci szempontok alapján sem oda kellett volna telepíteni az államilag kiemelt nagyberuházásokat, ahol végül megvalósulnak – állapította meg a GKI, amely megnézte, van-e szabad munkaerő ezeken a helyeken, és nem talált ilyet. Nem csoda, hogy arra jutottak: a nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot.
A vendégmunkások nem érzik jól magukat Magyarországon, öngyilkosság is előfordult már a körükben. A probléma része a szabályokat változtatgató kormány. A kabinet a legújabb szigorítással lényegében beismerte a gazdaságpolitika kudarcát.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.
111 ezer magyar dolgozik külföldön.
Mindössze 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés a következő két évben, az infláció sem a kormány által várt mértékben fog csökkenni a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint.
A munkanélküliség 4,6 százalékra nőtt.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
A nemek közötti arány javítását, a jelenleg “alulreprezentált nem” esetében legalább 40 százalékos kvótát írná elő 2026-ra a kormány a nyílt részvénytársaságok vezető és ellenőrző testületeinél egy uniós irányelvre hivatkozva, miközben a törvényjavaslat indoklásában Brüsszelnek üzenve gendereznek egy kövéret.
Csak az Európai Gazdasági Térségből, azaz az Európai Unióból, Norvégiából, Izlandról és Liechtensteinből lehet majd behozni dolgozókat.
A magyar gazdaságnak szüksége van vendégmunkásokra, de sok cég úgy bánik velük, mint a robotokkal. Miközben egyre erősebb a verseny a régiós országok körében a harmadik országokból érkező munkavállalók iránt.