Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megetette az autósokat a kormány tavaly, amikor az új megyematrica elfogadtatása érdekében azt sulykolta, nem kell többet fizetni. Hát a számok mást mutatnak: több mint tízmilliárd forint extra bevételt hozott tavaly a költségvetésnek az új sztrádamatricás rendszer. Az sem vált valóra, hogy a fővárosból a Balatonra igyekvők tömegével majd inkább 3-4-5 megyei matricával megússzák, és elhagyják az éves vagy a 10 napos vignettát. A havi matricákat felejtjük el inkább.
Amikor 2015. január 1-jével bevezették a megyei sztrádamatricás rendszert – melynek a hétköznapi autós számára az volt a lényege, hogy évi egyszeri 5 ezer forint megfizetése után a megye gyorsforgalmi útjait igénybe vehette –, temérdek jogos kritika fogalmazódott meg már maga az ötlet, illetve a megvalósítás előkészítetlensége miatt is. Az első hetek sok esetben észszerűtlen és anakronisztikusnak tűnő részleteinek tisztázása után azonban – legalábbis a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-től (NÚSz) kikért adatok alapján – úgy tűnik, mégiscsak beváltotta a kormányzati titkolt reményeket.
Na nem feltétlenül azt, melyben azt ígérték, hogy mindez kevesebbe kerül majd az autósoknak, és ettől önmagában kisebbek lesznek majd a dugók. Az se igazolódott be, hogy igazságosabbá tehető az úthasználók teherviselése – elég azt felidézni, hogy a Budapest környéki autósok több mint 210 kilométernyi gyorsforgalmi útra váltottak jegyet az ötezer forintos matricával, míg a Vas megyeiek ugyanennyit kénytelenek fizetni 17 kilométernyi útdíjasított útjaikra.
Azt azonban kár volna tagadni, hogy több, korábban éppen az autópályadíjak miatt sokak által elkerült szakaszon (ilyen az M3-as Hatvan felé vagy az M5-ös Szolnok és Szeged irányába) tömegek jelentek a korábbi – tavaly év elejétől útdíjasított – alsóbbrendű utakról.
2014 vs. 2015
És ami talán a pénzéhes állam szempontjából talán fontosabb: e tekintetben bejött a megyematricásítás, az új szakaszok díjkötelessé tétele. Ez ugyanis összességében jelentős többletbevételt generált – ahogy ez a kérésünkre a NÚSz által küldött két alábbi táblázatból az gyorsan kiolvasható: a matricabevétel a 2014-es, megyematrica nélküli évi 47-ről közel 58 milliárd forintra hízott.
Az értékesítési adatok alaposabb szemügyre vétele azt is megmutatja, hogy a 2015-ben bevezetett megyei marticás rendszer (1,352 millió darabot adtak el ebből, és így az államnak bő 7 milliárd forint bevétele származott) elsősorban a havi autópálya matricák rovására erősödött meg: ebből félmillió darabbal kevesebbet vásároltak az autósok.
Az, hogy a havi matricákat úgy kannibalizálta az új megyematrica bevezetése, hogy abból több mint ötödével (-22 százalék) fogyott kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban, azért is meglepő, mert eközben az országos érvényű, éves matricákból csaknem 28 százalékkal többet adtak el, mint 2014-ben.
Nem igazolódott viszont az a tavaly év elején a kormányzati kommunikációban az elfogadtatás mellett felhozott érvként sulykolt megoldás sem, hogy az autósok az éves, országos autópálya-matrica helyett 3-4-5 megyei matricával oldják majd meg például a Budapest-Balaton környéke távolságra szóló pályahasználati kötelezettségüket.
Részben ez a magyarázata annak, hogy a 10 napos matricából tavaly lényegében ugyanannyi fogyott, mint 2014-ben. De az is logikus, hogy e kategória a legideálisabb az alkalmi úthasználathoz, illetve a tranzitforgalomnak – már az érvényes választási lehetőségek közül, mivel a korábbi, 4 napig érvényes matricatípusok már nem jelenthetnek alternatívát.
Vas: a sor végén, de már nem sokáig
A 2015-ben vásárolt megyematricák megyénkénti bontásából az az egyáltalán nem meglepő adat ugrik ki elsőként, hogy Pest megyei használatra fizették ki a legtöbbet – az összes eladási darabszám mintegy 60 százalékát. Ez bő 810 ezer, Pest megyére érvényes matricát jelent.
Valószínűleg akkor sem állunk messze az (egyébként számszerűen nem ismert) igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a legtöbb megyei matricát a fővárosi agglomerációból ingázók voltak kénytelenek megváltani – annál az egyszerű oknál fogva, hogy Vác, Esztergom, Aszód vagy akár Cegléd felől a fővárosba dolgozni járók zöme a korábban ingyenes, 2015 januárjától viszont fizetőssé tett gyorsforgalmi és autópálya-szakaszokon közlekedett az otthona és a munkahelye között.
A megyéket rangsoroló listán az sem túl meglepő, hogy a Top3-ban még Fejér (11,19 százalék) illetve Győr-Moson-Sopron (5,53 százalék) szerepel. Annak is megvan a maga magyarázata, hogy miért található a „sereghajtók” között az autópályával gyakorlatilag nem rendelkező Veszprém megye (ahol összesen 5776 eladott megyei matricát váltottak). És bár Vas megyében még ennek is kevesebb, mint a felét (szám szerint 2439 darabot) értékesítettek tavaly, könnyen lehet, hogy e kettő idén helyet cserél. Az ok: 2016 január 1-jétől fizetőssé vált a Csornát tehermentesíteni hivatott M85-ös út.
Az M86-os ingyenes marad – ugyanakkor az ország másik végén van egy másik új fizetős szakasz. Az M43-as autópálya makói csomópontjától a határig tartó szakaszának használatáért is fizetni kell. A 2016-ra érvényes autópálya-matricák ára változatlan maradt, a tavalyi megyei matricák 2016. január 31-ig érvényesek.
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
