Az már biztos, hogy májusra nem lesznek a Volánbusznak új járművei arra, hogy átvegye a budapesti elővárosi közlekedést. Viszont ha továbbra is keménykedik a nemzeti fejlesztési miniszter, a Budapest környékén lakók igencsak pórul járhatnak, mert a BKV-nak a jelenleg körvonalazódó feltételek mellett nem éri meg csak átmenetileg fenntartania a rendszert. A meccs nagyobb presztízsért és persze a BKV legjövedelmezőbb járataiért folyik.
Április 30-án lejár a főváros és az agglomeráció kilenc települése közötti szerződés, melynek értelmében a BKV biztosítja a helyi és helyközi közösségi közlekedést a környékbeli települések számára. Egy tavaly év végi nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet május elsejétől az állam felügyelete alá tartozó Volánbuszt jelölte ki szolgáltatónak, arra hivatkozva, hogy az uniós jogszabályok tiltják a BKV számára a főváros közigazgatási határain kívül a szolgáltatásnyújtást.
A változás első körben Budakeszit, Budaörsöt, Diósdot, Gyált, Nagykovácsit, Pécelt, Solymárt, Szigetszentmiklóst és Törökbálintot érinti, ahol összesen közel 140 ezren laknak, de ha a fővárosi utazóközönséget is hozzávesszük (hiszen a járatok Budapest külső kerületeiben is közlekednek), akkor a szolgáltatóváltás legalább 2-3-szor ennyi embert is érinthet. Ezt a területet jelenleg 28 nappali és 8 éjszakai vonalon látják el.
A Volánbusz a vonatkozó szolgáltatások biztosítására kiírt egy buszvásárlási tendert, de mivel ilyen rövid idő alatt a szükséges buszmennyiséget (132 darab busz) senki nem tudja leszállítani, az átmeneti időre a Volánbusz járműveket bérelne. Erre az időszakra a legmegfelelőbb partner maga a BKV lehetne, de a főváros közlekedési cégének az nem igazán üzlet, hogy csak a járműparkot adja, a sofőrt és az üzemanyagot pedig a Volánbusz – a kiírt pályázatra így nem adta be a jelentkezését. Információink szerint jelenleg úgy néz ki, hogy erre a második kiírás esetében sem lesz hajlandó.
Mi lesz ennek a következménye?
A legvégső esetben még az is előfordulhat, hogy nem lesz buszközlekedés május elsejétől az említett településekre, vagy ha mégis lesznek buszok, azok a főváros területén nem állnak meg a BKV megállóiban. Megállapodás híján ugyanis nincs egységes jegyrendszer, nincs forrásmegosztás, nincs illeszkedő menetrend. Lehet, hogy a Volánbusz helyközi járatai csak a végpontokon és az agglomerációban még egy-két megállóhelyen állnának meg, és a buszok sem biztos, hogy a meglévő gyakorisággal járnának.
„Kiszorítósdi zajlik, a minisztérium deklaráltan rámászik a közlekedési közszolgáltatások koordinálásáért felelős Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pályájára" – összegezte a helyzetet Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) vezetője, aki szerint ez a helyzet úgy jött létre, hogy 2010-ben közös erővel megszüntették a Budapesti Közlekedési Szövetséget (BKSZ), amely az integrált közösségi közlekedési rendszerben épp a jelenlegi helyzetnek lehetett volna a fölöttes operátora.
A minisztérium magához akarta vonni a megrendelői jogosítványokat. Tavaly ősszel tartották a témában az első tapogatózó tárgyalásokat, de mivel nem jutottak egyről a kettőre, a minisztérium erőből kibillentette a rendszert a helyzetéből. Miközben a kérdésnek arról kellene szólnia, hogy közösen hogyan tudnák az igényeket hatékonyabban ellátni és finanszírozni, az NFM és a BKK is leginkább magáénak szeretné ezt a falatot.
Miért meccselnek?
A BKK szerint a probléma nem csak az, hogy a hivatkozott EU-s előírásról kiderült, hogy a tárca helytelenül értelmezte, és a szolgáltatás akár működhetne a főváros tömegközlekedésének részeként, egységes szolgáltatásként (lásd Félreértelmezés c. keretes írásunkat – a szerk.). A BKK szerint a gyakorlatban is megbukna a rendszer, mert nincsenek válaszok az alapkérdésekre sem: nincs kitalálva az egységes menetrend, utastájékoztatás, forgalomfelügyelet és forgalomirányítás rendje, valamint az egységes tarifarendszer – ezeket mind meg kellene feleltetni az intergrált közlekedésszervezés kívánalmainak. Márpedig egyeztetések ez ügyben nem zajlottak, nem vonták be a rendezésbe se a fővárost, se az agglomerációs településeket.
Félreértelmezés |
A városi közlekedést szabályozó 1370/2007-es EK-rendelet nem azt mondja ki, hogy egy belső szolgáltató (jelen esetben: a BKV) nem szerződhet külső munkára. Hanem azt, hogy a belső szolgáltató az illetékes helyi hatóság (itt: az illetékes közlekedésszervező, a BKK) működési területével szomszédos, helyi hatóságok működési területére (értsd: agglomerációs települések) csak velük egyetértésben szolgáltathat. Ahol nem szolgáltathat, az más illetékes hatóságok területe (egy másik közlekedésszervező). Ez utóbbiról állítja azt az NFM, hogy a helyközi közlekedés a Volánbusz felségterülete, mivel ő a területileg illetékes regionális szolgáltató. Az értelmezés érdekessége, hogy ez alapján az unió egyetlen nagyvárosában működő közlekedési szövetség sem működhetne. A BKK mintájaként szolgáló Helsinkiben működő rendszer viszont pontosan arról szól, hogy az agglomerációs közlekedés szervezését is a városi közlekedésszervezőre bízta az ottani minisztérium. |
A BKK jelenleg egyébként 49 autóbuszvonalat üzemeltet, melyek átlépik a főváros közlekedési határait. A szolgáltatás ellátásáért ezeken a vonalakon az állam, a főváros és az önkormányzatok közösen felelősök. Az utóbbiak összességében mintegy 500 millió forintos pluszforrást adnak bele a finanszírozásba. Emellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezeken a vonalakon képződik arányaiban a legtöbb bevétel. Míg a közigazgatási határon belül az utasoktól származó bevételi arány a költségek legfeljebb 32-35 százalékát teszi ki, az elővárosi területen ez meghaladja az 50 százalékot. Mivel az egész agglomerációs közlekedés fenntartása évente mintegy 8 milliárd forintba kerül, nem lebecsülendő, hogy statisztikailag az egész fővárosi közösségi közlekedésben itt a legmagasabb a fedezeti arány.
Meghirdették – visszavonták
Dorner Lajos, a VEKE vezetője szerint a Volánbusz új buszokról szóló tenderét (melyet megpróbáltak hozzáigazítani a BKV-s igényekhez) olyan állapotban van, hogy akár holnap meghirdethetnék. (Sőt, csütörötökön este az új kiírás meg is jelent.) De más szakértői forrásból úgy tudjuk, koránt sincs megegyezés a főváros és a minisztérium között. Tarlós István már többször leszögezte: nem ért egyet Némethné javaslatával az elővárosi közlekedés átszervezésével kapcsolatban.
A személyszállítási törvény szerint helyközi járattal helyi feladatot ellátni csak úgy lehet, ha erről a felek megállapodnak. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy a tárcának a fővárosi közgyűlés jóváhagyását is meg kell szereznie. Jelenleg a helyzet rendezésére három lehetséges megoldás látszik. Az egyik, hogy továbbra is minden fél a saját kompetenciájára fókuszál. Ez azt eredményezheti, hogy ha lesznek új buszok, azoknak a városhatárban meg kell fordulniuk, az utasoknak pedig át kell szállniuk egy BKV-járatra, ami agyrém.
A másik variáció, hogy létrejön a felek közt valamilyen megállapodás. Ekkor vagy az NFM győz, és ezeken a járatokon a helyi közlekedést is a Volánbusz bonyolítja majd (miután megérkeznek az új buszok, addig a BKK). Vagy továbbra is a BKK marad a megrendelő, és a Volánbuszt kivonják ebből az egyenletből.
A harmadik megoldás az lehet, ha a Volánbusz átveszi a megrendelőként jelenleg koordináló BKK feladatait.
Újra kiírják a tendert?
Ha a mostani bizonytalan helyzetben jelenik meg az új tenderkiírás (megjelent), abból az jöhet ki, hogy május elsején a Volánbusz semmit nem fog tudni átvenni. Nem lesznek addigra buszai, és ahogy az korábban is megtörtént, várhatóan a BKV most sem fog ajánlatot adni az átmenti időszakra. A korábbi indok szerint a cégnek a fővárostól élő megrendelése van, és így nem tud buszokat vagy akár járatokat bérbe adni mindaddig, amíg a kérdésben nincs politikai és szakmai megállapodás.
Az új buszokat még egy akkora kapacitású gyártó is, mint a Mercedes, legkevesebb 7 hónap alatt tudja legyártani. Ha az új buszok beszerzésére kiírt pályázatot valóban egy nagy gyártó nyeri, a jövő év eleje előtt aligha tudják ezekkel a járművekkel megkezdeni a szolgáltatást. Ha egyébként egy kisebb kapacitású magyar cég a gyártó, akkor a csúszás még nagyobb.
Ilyen körülmények között az idő előrehaladtával egyre kevésbé valószínű, hogy az új busz tendereztetésének befejezését a jövő évi választásokig bevállalják. Amennyiben erre mégis sor kerül a Volánbusz irányítása alatt, akkor már csak az a kérdés, hogy ki fogja vezetni azokat. A témában jól értesült Indóház korábban azt írta, hogy a BKV-nál a Volánbusz helyzetbe hozása 500 buszvezető állásába kerülhet. A Volánbusz jelenleg sokkal kevesebbért foglalkoztatja a sofőrjeit – a BKV-s buszvezetőket ennek megfelelően nem lesz egyszerű ugyanarra a munkára kevesebb pénzért átültetni. Nemes Gábor, az Egyesült Közlekedési Szakszervezet elnöke azonban januárban jelezte: velük senki sem egyeztetett sem a létszámleépítésről, sem a lehetséges munkaerő-vándorlásról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.