A kormány elkötelezett abban, hogy Magyarországon újabb atomerőművet építsen, és a paksi erőműbővítés a távlati energetikai tervek alaptézise. Ugyanakkor a tervezett beruházásról az Energiaklub úgy véli, hogy akkora horderejű folyamat, amit egy sor fontos kérdés tisztázásának kell megelőznie. Például hogy ki, miből, hogyan, mikorra és várhatóan milyen környezeti, társadalmi és gazdasági hatások mellett építené föl az új létesítményt. A szakpolitikai intézet véleményét a Fővárosi Ítélőtábla ítélete is osztja.
Már kilencvenkilencezer-kilencszázkilencvenkilencedszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai Projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.
A 2009-ben indított, voltaképpen az építkezés jogosultságát alátámasztani (vagy akár megcáfolni) hivatott Lévai Projektről az Energiaklubban úgy vélekedtek, hogy mivel az erőműépítési folyamatnak az alapjaitól a nyilvánosság előtt és átláthatóan kell történnie, főbb adatait közzé kell tenni. Ezért – élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével – 2011 januárjában kérték az MVM-et, hozza nyilvánosságra ezeket. Az állami energiacég azonban arra hivatkozva, hogy a kért adatok döntéselőkészítő anyagnak minősülnek és üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta a kiadásukat, amiért a civil szervezet pert indított az adatszolgáltatás kikényszerítéséért.
Emlékezetes, hogy hasonló adatszolgáltatás kikényszerítése már megtörtént korábban, amikor a lényegében a Lévai Projektnek megágyazó Teller Projekt hasonló adatait, szerződéseit perelte nyilvánosságra az Energiaklub.
Bízunk benne, hogy a sokadik perveszteség tudatosítja a Magyar Villamos Művek Csoport tagjaiban, hogy a közpénzek átláthatóságát biztosító szabályok rájuk is vonatkoznak, és felesleges pereskedés helyett a jövőben teljesítik a kötelezettségeiket – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.