Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Csökkentett munkanyugdíjat és egy emellett járó egységes alapnyugdíj bevezetését tervezi a kormány - értesült az Origo nemzetgazdasági minisztériumi forrásokból. Az alapnyugdíj az időskori szegénység elkerülését szolgálná, de a mostani munkaanyag szerint ehhez is 20 év szolgálati időt írnának elő.
Az Origo értesülései szerint egyelőre nincs döntés arról, pontosan milyen változtatások várhatók az állami nyugdíjpillérben, de a hírportál forrásai arról számoltak be, hogy a kormányfő "ragaszkodik" az egységes összegű alapnyugdíjhoz, és emellett megvalósítaná a már tavaly megígért egyéni számlavezetésen alapuló arányos munkanyugdíjat.
Az Origo úgy tudja: a főbb irányokról szeptember 6-án vagy 7-én lesz a következő egyeztetés. A szerkesztőség forrásai szerint a munkaanyagok egyelőre nagyon zavarosak, és sok ponton eltérnek attól a modelltől, amelyet az alapnyugdíjat alkalmazó országok - Európában például Írország, Anglia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Dánia vagy Izland - követnek.
Az alapnyugdíj nem azonos a nyugdíjminimummal. Az utóbbi a hazai nyugdíjrendszer részét képezi ma is, és annak jár, akinek az időskori nyugdíja nem ér el egy meghatározott összeget (ez idén, Magyarországon havi 28 500 forint). Az alapnyugdíjat a mai magyar nyugdíjrendszer nem ismeri. Ez a nyugdíjminimumtól teljesen függetlenül járhat gyakorlatilag mindenkinek, aki betölt egy meghatározott életkort. Az alapnyugdíj egy egységesen meghatározott - nem túl magas - összeg, amelyet tehát annak is kifizetnek, aki egyébként több százezer forintos normál nyugdíjra jogosult, és annak is, aki csak 50 ezer forintra.
Az Origo értesülései szerint az orbáni alapnyugdíjra való jogosultságot szolgálati időhöz kötnék, méghozzá 20 évnyi szolgálati időhöz, vagyis ez a juttatás csak akkor járna, ha legalább ennyi időn át bejelentett állást tud valaki felmutatni.
Az Origo által megismert változat szerint az alapnyugdíjat is a járulékok fedeznék.
Feldarabolnák a járulékokat és a nyugdíjalapot
Már több nyugdíjkoncepció is kiszivárgott az utóbbi hónapokban. Májusban a Magyar Nemzet adott hírt arról, hogy a jövő évtől induló nyugdíjrendszerben az egyéni számla bevezetésével egy időben a nyugdíjrendszer elemeit szétválasztanák. Elkülönülne a saját jogú öregségi nyugdíj és a hozzátartozói ellátás, mint például az özvegyi nyugdíj.
Ez egybecseng azzal a tervvel, amit a kormány ősszel hozott nyilvánosságra, miszerint a kormány a nyugdíjalapból kivenné a szociális és szolidáris elemeket, például a rokkantnyugdíjak kifizetését, és erre egy különálló szociális alapot hozna létre. Az akkor kiszivárgott tervek alapján valószínűleg a hozzátartozói ellátásokat is a szociális alapba pakolná a kormány. Erre utal a konvergenciaprogram nyugdíjrendszer átalakításáról szóló része is, melyben a kormány kifejti, hogy a nyugdíjrendszer "biztosítási teljesítménnyel nem vagy csak részben alátámasztott jogosultságait" fokozatosan megszünteti, illetve szociális ellátássá alakítja.
A saját jogú öregségi nyugdíjnak és a hozzátartozói ellátásoknak a jövőben önálló pénzügyi forrása lenne a májusban kiszivárgott tervezet szerint, ami jelentheti azt, hogy az eddigi tb-járulékot két részre vágnák. Ezen belül a nyugdíjjárulék is két részből, a nyugdíjrendszer rövid távú és hosszú távú egyensúlyát biztosító részből tevődne össze. A rövid távú járulék a munkaadók által a munkavállalók után jelenleg is fizetett 24 százalékos tb-járulékra hasonlítana, és nem teremtene a munkavállalónak nyugdíjjogosultságot.
A nyugdíjjárulék másik része menne az egyéni számlánkra, ezzel szereznénk jogosultságot az öregségi nyugdíjra. A jelenlegi rendszerben ez a 10 százalékos állami nyugdíjjárulékra hasonlít, amit a munkavállaló maga után fizet az államnak, vagy a magánnyugídíjpénztárnak, ha tag maradt.
Svéd vagy német modell
Júliusban kikerült az internetre a Széll Kálmán nevű munkacsoport teljes nyugdíjkoncepciója is. A koncepció a májusban kiszivárgott tervekhez hasonlóan az egyéni számlát és a járulékok feldarabolását vetítette előre, és azt is javasolta, hogy kormány rendezze át a járulékokat a munkavállalók és a munkáltatók között. Sajtóértesülések szerint az egyéni nyugdíjjárulék a jelenlegi 10 százalékról 20 százalékra nőhetne, a munkáltatók által fizetett - jelenleg 24 százalékos - nyugdíjjárulék tehát elvileg - ennyivel - csökkenhetne.
A nyugdíjat a nyugdíjba vonuláskor, a tényleges életkornak megfelelő (hónapokban kifejezett) várható élettartam és a számlaegyenleg valorizálásával (vagyis az inflációt kiküszöbölő utólagos felértékeléssel) állapítanák meg. A javaslat szerint a nyugdíjrendszer jutalmazná azokat, akik gyermeket nevelnek és ezzel járulékfizetőket biztosítanak a társadalomnak.
A rendszer hosszú távú stabilitását egy önszabályozó mechanizmus biztosítja majd, amiből még kisülhet a svédhez hasonló nyugdíjmodell, de a német pontrendszer is hasonlóan működik. Az automatizmus az élettartam növekedésével párhuzamosan automatikusan növekvő nyugdíjkorhatárt jelentene. A tervezet kitér arra is, hogy az önszabályozó mechanizmus védelmet jelenthetne a rövid távú érdekeket szolgáló politikai döntésekkel szemben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
