Kína már a világ második legnagyobb gazdasága
Kína megelőzte Japánt és immár a világ második legnagyobb gazdasága egy kínai pénzügyi vezető szerint. Ugyanakkor az ázsiai ország gazdasági növekedése a Wall Street Journal szerint várhatóan lassulni fog a közeljövőben.
Kína megelőzte Japánt és immár a világ második legnagyobb gazdasága a kínai központi devizahivatal (SAFE) vezetője szerint. "Kína valójában már a világ második gazdasága" - mondta Ji Kang (Yi Gang), aki egyben a jegybank kormányzó-helyettese is, a China Reform című magazinban a hétvégén közölt interjúban. Ugyanakkor az egy főre jutó mindössze 3800 dolláros jövedelemre utalva is hangsúlyozta, hogy Kína még mindig fejlődő ország, és fontos, hogy ezzel tisztában legyen.
A Kína megtakarításait kezelő intézmény első embere az idén éves szinten 9 százaléknál nagyobb gazdasági növekedésre számít, azt követően, hogy az első félévben a bővülés 11,1 százalékos volt. Ji úgy véli, az emelkedés üteme le fog lassulni. Magyarázatként hozzátette, hogy a növekedés következményeként az országra nehezedő - a környezeti terhelésből, az óriási nyersanyag- és energiaigényből fakadó - nyomást kezelni kell. Ji a minőségi növekedés feltételeként, a gazdaság strukturális átalakításának és a hatékonyság növelésének a szükségességét hangsúlyozta.
Kína hazai összterméke (GDP) a gazdasági reform 1978-as kezdetétől számítva évente átlagosan 9,5 százalékkal bővült, de Ji véleménye szerint már az is jó teljesítménynek számítana, ha ebben az évtizedben sikerülne a 7-8 százalékos növekedést tartani.
Kína rohamos gazdasági fejlődésével Nagy-Britanniát és Franciaországot 2005-ben szárnyalta túl, majd két évvel később következett Németország. Attól függően, hogy a kínai nemzeti valuta milyen gyorsan erősödik, Kína valamikor 2025 körül érheti el, illetve haladhatja meg az Egyesült Államok gazdaságának teljesítményét - szerepel a Világbank, a Goldman Sach és más gazdasági elemzők előrejelzésében.
Egy intő jel
A kínai gazdasági növekedés egyik motorja azonban lassulni látszik: a feldolgozóipari beszerzési menedzserindex ugyanis az egymás utáni harmadik hónapban csökkent idén júliusban - derül ki szintén vasárnapi, kínai keltezésű hírekből. Jelenleg 51,2 a hangulatindex értéke. Mindez azért nem olyan negatív folyamat, hiszen az index 17. alkalommal maradt a "pozitív" tartományban, hiszen az 50 fölötti érték növekedést jelent a szektorban.
A csökkenő optimizmust elsősorban a világgazdasági bizonytalanságok magyarázzák a Wall Street Journal (WSJ) szerint. Ugyanakkor a hazai megszorítások, tehát a kínai kormány növekedést visszafogó intézkedései nem lesznek drasztikusak az amerikai üzleti lap szerint. A kínai központi hatóságok egyébként is bizakodóak abban, hogy a mostani gazdasági növekedési ütem fennartható pályára állítják a gazdaságot - véli a WSJ.
A júliusi beszerzési menedzserindex tehát csökkent ugyan 51,2-re, a júniusi 52,1-hez képest, de még így is bővülést jelez Kínában. Egy elemző, Zhang Liqun (Csang Li-csun) szerint mindez azért jelzi azt is, hogy nem elég szilárdak a gazdasági növekedés alapjai. Elsősorban az export és a beruházások nem elég stabilak szerinte.
Zhang szerint a gazdasági növekedés egész évre 9,5 százalék körül mozoghat majd Kínában. A kínai export egyébként nőtt az elmúlt hónapban, de a bővülés üteme csökkent, jegyzi meg a WSJ. Az exportra vonatkozó beszerzési menedszerindex "al-indexe" egyébként 51,2-re csökkent a júniusi 51,7-ről. Az imporét viszont már a "negatív" tartományba zuhant: 49,3 lett a júniusi 50,4-hez képest.
Mikor lesz konvertibilis a jüan?
A kínai nemzeti valuta szabad átválthatóságának, a jüan konvertibilitássá tételének tervéről a bevezetőben idézett Ji Kang óvatosan nyilatkozott. Mint mondta, "Kína nagyon nagy ország, fejlődése nem kiegyensúlyozott, ami a problémát még bonyolultabbá teszi". A szakember szavaiból az derült ki, hogy Kína nem szabott határidőt a konvertibilitás megteremtésének és nem siet a jüant globális fizetőeszközzé tenni.
"Szerénynek kell maradnunk, de amennyiben mások a jüant választják devizatartalékaik pénznemének, s ez piaci igénnyé válik, akkor ezt nem fogjuk meggátolni" - hangoztatta Ji, azzal, hogy nem szándékoznak erőltetni az elfogadását. Attól még, hogy a kérdésről beszélnek, a jüan valójában nem került közelebb ehhez - szögezte le. Elhangzott: Kína 2.450 milliárdos tartalékát továbbra is különböző devizákban és vagyonban kívánja tartani.
A jüan erősödésének folyamatáról szólva a jegybanki vezető megjegyezte, hogy a nyomás a felértékelésre még létezik, de már nem olyan erős, és nem látja indokoltnak a hirtelen árfolyamváltást.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.