Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

Még be se iktatták, máris komoly nemzetközi felhördülést okozott Donald Trump, amikor az elmúlt hetekben változatos módokon, több alkalommal is jelezte: az USA-hoz csatolná Grönlandot, a Panama-csatornát és Kanadát. Az újraválasztott amerikai elnök a hatalmas arktiszi szigetnél 2019-es gondolatát felmelegítve ismét a megvásárlásról beszélt, a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala esetében a felügyelet visszavételét helyezte kilátásba, északi szomszédainál pedig eljátszott a gondolattal, hogy Kanadát az USA 51. államává kellene tenni.

Trump kedden tovább emelte a tétet, amikor a floridai birtokán tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Kanada csatlakozását gazdasági erővel kényszerítené ki, Grönland és a Panama-csatorna esetében viszont nem zárta ki a katonai erő alkalmazását sem. Ez mindig riasztóan hangzana, de azokban az években, amikor Oroszország a régi, birodalmi ambíciókat leporolva “nácítlanítás” címszó alatt területszerző háborút folytat Ukrajna ellen, különösen az. Pláne pikánsak Trump mondatai az után, hogy a választási kampánya idején azzal is turnézott, ő egy nap alatt lezárná az orosz-ukrán háborút – Orbán Viktor vezetésével a teljes Fidesz emiatt is imádkozott azért, hogy újra beköltözhessen a Fehér Házba a Békecsináló Ember.

Trumptól egyáltalán nem áll távol a blöffölés – vagy, ha úgy nézzük, a hangzatos ígéretek be nem tartása -, nincs ez másképp külpolitikai téren sem. Elég csak a mexikói határra álmodott falra gondolni, amiből az első elnöki ciklusa során ugyan megépült valamennyi, de inkább csak mutatóba, messze nem fedték le a teljes, 3141 kilométer hosszú határvonalat. Emiatt is érdemes fenntartásokkal kezelni Trump ébredő birodalmi ambícióit – de azt is érdemes megnézni, miért pont az amúgy szövetséges Grönlandot, Panamát és Kanadát fenyegeti.