Kifejtette, az ügylet több szempontból is meglepő, így például az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tőzsdei áruk. Meglepő az is, hogy az oroszok anélkül vették meg a részvényeket, hogy erről korábban egyeztettek volna a Mollal, ráadásul a vevő cégnek eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Meglepőnek nevezte azt is, hogy az ügylet előtt nem történt politikai egyeztetés, ami szokásos az oroszok részéről hasonló esetekben. Az elnök-vezérigazgató arra is rámutatott, hogy a vételár fillérre megegyezik azzal a "bekerülési költséggel", mint amennyibe az értékpapírok az OMV-nek kerültek.

Mivel a Mol igazgatósága nem tudja, mit akar a Szurgutnyeftyegaz, pénzügyi befektetőnek tekinti- mondta Hernádi, de hozzátette, hogy mivel korábban semmilyen egyeztetés nem volt, barátságosnak semmiképpen nem tekinthető a lépés. Elmondta, csak a cég honlapjáról értesültek arról, hogy a társaság mélyíteni akarja vertikális integrációját, s a kitermeléstől a finomításon át a vevőkig akar eljutni. Tapasztalatokra hivatkozva kifejtette, az oroszok nem kisebbségi tulajdonra szoktak törekedni.

Keller László, a pénzügyi tárca államtitkára az ülésen elmondta, a kormánynak fontos a nemzeti stratégiai vállalatok függetlenségének megőrzése. Aláhúzta, a magyar kormány sem az osztrák, sem az orosz féllel előzetesen nem folytatott semmilyen párbeszédet. Keller László kifejtette, hogy a kormány azt tartja kívánatosnak, hogy pénzügyi befektetők legyenek a Molban tulajdonosok, s ezek jelenléte legyen meghatározó. Ezáltal ugyanis garantálható a cég függetlensége. Hozzátette, hogy az állam a "B" típusú Mol részvényével más cégek tulajdonszerzését a Molban nem tudja megakadályozni, de támogatja a magyar olajtársaság függetlenségét.

Az államtitkár elmondta: a bizottság fideszes elnöke az elmúlt napokban előbb mondott véleményt, mint tájékozódott akkor, amikor megalapozatlanul vádolta a kormányt például azzal, hogy részese az ügyletnek, s az oroszok ügynöke.

Németh Zsolt a külügyi bizottság fideszes elnöke felvetette, ha az oroszok többségi tulajdont szereznek a Molban, akkor szélsőséges ellátásfüggőségi helyzetbe kerülhet Magyarország. Úgy vélte, mindez befolyásolhatja, megszüntetheti az ország diverzifikált ellátását, s például nem valósul meg a Nabucco projekt, s a horvát cseppfolyós terminállal való összeköttetés sem.

Kifejtette: nem úgy ismeri az oroszokat, hogy megállnának a tulajdonszerzésben, amit alátámaszt az is, hogy vertikális terjeszkedést terveznek. Véleménye szerint "Oroszország esetében is precedens nélküli", hogy úgy terjeszkedik egy orosz vállalat külföldön stratégiai iparágban, hogy előtte diplomáciailag nem egyeztet a másik érintett féllel.

Németh Zsolt úgy vélte, az orosz terjeszkedés most Magyarországra irányul, ezért kérdés, mit tud tenni a magyar kormány az agresszív gazdasági behatolás ellen. Szerinte itt érkezünk el ahhoz a kérdéshez, hogy a magyar kormány béna kacsa-e, vagy Oroszország ügynöke? Hiszen a magyar kormány szemmel láthatóan felkészületlen, nem védekezik, s az elnök szerint nem érthető, mit csinál a Nemzetbiztonsági Hivatal, hogy erről a kormány nem tudott, miközben a pakettet az osztrákok a hírek szerint hetek óta árulták.

Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke elmondta, semmi újat nem tudtak meg az ügyről, bár a Fidesz úgy gondolja, a kormány hibázott. Hozzátette, felháborító és felelőtlen akció folyik az ellenzék részéről, s a külpolitika is bekerült a direkt pártpolitikai játéktérre. Az alelnök visszautasított minden elnöki vádat.

Az ülésen Varró László, a Mol stratégia igazgatója elmondta, ha az oroszok többségbe kerülnének a vállalatban, akkor az precedens nélküli lenne Európában, ahol a kormányok is támogatják stratégiai cégeik függetlenségét.

Keller László közölte: "a kormány a szükséges tájékozódást megteszi, de hogy milyen lépéseket tesz, arra nem tudok még érdemben válaszolni". Emlékeztetett arra, hogyan viselkedett a kormány az OMV-ügyben, s úgy vélte, most is hasonlóan fog, azaz védeni fogja a Molt.

Az ülésen Szabó Vilmos kivételével más szocialista bizottsági tag nem vette részt, Kovács Kálmán szabad demokrata tagot pedig egy fideszes helyettesítette.

Az osztrák OMV hétfőn jelentette be, hogy eladta a Molban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését az orosz Szurgutnyeftyegaznak, az ügylet értéke az OMV közleménye szerint 1,4 milliárd euró volt.

Oroszországi elemzők szerint a cég a Kreml tanácsára vagy nyomására vett Mol részvényeket, a hír meglepetést keltett ipari körökben. Az orosz társaság közleményében jelezte: a részesedés megszerzése jelentős lépés stratégiai céljának teljesítése felé, s az üzlet révén erősödni fog Európa energiaellátásának biztonsága.

A Mol korábban hangsúlyozta, a tranzakciót követően is saját stratégiáját kívánja folytatni, célja a részvényesi értékteremtés és a Mol csoport fenntartható növekedésében érdekelt más jelentős érintett felek érdekeinek védelme.

A Szurgutnyeftyegaz Oroszország egyik legnagyobb kőolaj- és földgáz-ipari konszernje, amelyben számos, nagy kőolaj- és földgáz-tartalékokkal rendelkező korábbi állami vállalat tömörült 1993-ban. Székhelye a Hanti-Manszi Autonóm Körzetben lévő Szurgut.

A hírek szerint a Kremllel igen jó kapcsolatban álló konszern élén a kezdetektől fogva Vlagyimir Leonyidovics Bogdanov vezérigazgató áll, aki 1983-tól töltött be vezető tisztségeket a szurguti olajmezőkön.