Számít-e az ötezer forintos határ az üvegvisszaváltásnál? Van-e haszna a betétes gyűrűnek?
Külön tudomány lehet annak ösztönzése, hogy komplikációk nélkül kerüljenek a megfelelő helyre a közterületen eldobott italos üvegek és dobozok.
Egyszerre csak ötezer forintért lehet visszaváltani ötvenforintos üveget és dobozt? Amilyen nagy port kavart, olyan hamar el is ült a vihar az év egyik híre körül. Jobb is így. Mégis kíváncsiak voltunk, mekkora fennakadást okozhatott a szigorított szabály (korábban ugyanis kilencezer volt a határ).
A kérdés: mi történik, ha valaki száznál több göngyöleget csúsztatna az automatákba. Vissza kell állnia a sor végére? Jöjjön vissza másnap? Egyik sem. Azt a választ kaptuk a MOHU-tól, hogy elegendő egy új tranzakciót indítani. Szóval a korlát nem korlát.
Hogy miért van erre mégis szükség, azt a kereskedők kérésével és valamilyen visszaélés elkerülésével indokolták, de nem tudunk tippet adni sem ennek az elkövetéséhez, sem a megelőzéséhez, mert homályban maradt, mi lehet a baj ötezer forint fölött.
Nagy baj nem lehet, mert a MOHU adatai szerint a korlát szigorításának hónapjában egymillió visszaváltásból mindössze 600-szor lépték túl a ötezres limitet. Az átlagos visszaváltás 19–20 darab.
Meglehet, a hír rövid szárnyalásában szerepe volt a tömeges visszaváltáshoz kapcsolódó képhez, a nagy zsákokkal járó hajléktalanok képének. Ami persze már csak azért sem pontos, mert más élethelyzetű emberek is rászoktak a gyűjtögetésre. A kérdés tehát továbbra is aktuális: hogyan lehet ösztönözni, befolyásolni a visszaváltási szokásokat?