Nyirády Péter Semmelweis-dékán: Az orvosképzésben alkalmazkodni kell a Z generáció igényeihez

Dékáni pályázatának egyik kiemelt célja elősegíteni, hogy a Semmelweis Egyetem a világ 100 legjobb felsőoktatási intézménye közé kerüljön. Mennyire reális cél ez?

Ha megvizsgálja az ember, hogy például a Times Higher Education globális rangsorában mely egyetemek kerülhetnek a top 100-ba, érdekes adatokat talál. A Semmelweis Egyetem tudományos, oktatási teljesítménye, nemzetközi elismertsége, akár infrastruktúrája alapján bőven befér a legjobb százba. Van azonban még egy tényező, a nemzetközi láthatóságot mutató, úgynevezett reputációs kérdőív, amely közel egyharmadát adja a pontszámoknak. Ezt úgy mérik, hogy rendszeresen kiküldik több mint ötezer egyetemi kutatónak világszerte azt a kérést, hogy sorolja fel a 15 legismertebb egyetemet. Ebben kell előrelépnünk. Hasonló cipőben jár a Bécsi Orvostudományi Egyetem is, pedig jóval több forrással gazdálkodik, mint mi. Kis országok egyetemeinek nehéz bekerülniük a top 100-ba, ezért mi komoly erőforrásokat csoportosítunk az egyetem nemzetközi ismertségének növelésére. Több szakterületen a különböző nemzetközi rangsorokban már a top 100-ban vagyunk, például a US News-rangsorban a szív-és érrendszeri betegségek területén a legjobb ötvenben. A gyógyszertudományoknál is az első százba kerültünk a napokban megjelent 2024-es Sanghaj-rangsorban.

Miért lenne jó a Semmelweis Egyetemnek, ha top 100-as intézmény lehetne?

Hadd kérdezzek vissza: a HVG miért jelenteti meg minden évben a legjobb hazai egyetemek listáját? 123 országból tanítunk hallgatókat, ha valaki Németországban azt keresi, hogy hol tanuljon tovább a gyereke, ha esetleg külföldi tanulmányokat tervez, vagy a hazájában nem vették fel, mit néz meg? Ki vezeti az adott egyetemet, mi történik ott, hányadik helyen áll a nemzetközi rangsorban. Vagyis milyen értékes lesz a diploma, amit a gyereke majd megkap. Ha előrébb kerülünk a rangsorban, a hallgatói létszám nem fog nőni, de lehetőségünk nyílik nagyobb merítésből a legjobb hallgatókat kiválogatni.

A hazai középiskolákban a természettudományos és reál tárgyak oktatása komoly kihívásokkal küzd a tanárhiány miatt. Önök ebből mit érzékelnek?

Hozzánk olyan óriási a túljelentkezés, hogy a jó tanulók közül is a legjobbakat vesszük fel, tekintettel arra, hogy a karunkon kiadott diploma szerintünk Magyarországon a legértékesebb, legkonvertibilisebb orvosi diploma. Elmondhatjuk, hogy a világ bármely részén tárt karokkal várják azt az orvost, aki itt végzett, ami a nemzetközi hallgatók miatt különösen fontos.

Természetesen foglalkoztat bennünket, hogy milyen hallgatók jönnek hozzánk, de ez sokrétű kérdés. Egyrészt a 18 éves fiatalok száma folyamatosan csökken, másrészt a Z generáció, talán a felelősségtől tartva, nehezebben választja az orvoslást. A PályaPanoráma program keretében a gimnáziumokból rendszeresen érkeznek hozzánk főleg biológia, kémia fakultációra járó diákok, akiket bevonunk az oktatásba. A Kerpel-Fronius Ödön tehetséggondozó program keretében pedig nyári tábort rendeztünk az érdeklődő középiskolásoknak.

A felvételi vizsgán már van szóbeli kompetenciateszt is, ahol a jelentkezők készségeit, motivációját mérik fel. Mire figyelnek ilyenkor?