Befektetési tanácsok november második hetére
Korábban úgy tűnt, hogy a globális piaci nyomás enyhülése, valamint a hazánkban is bevezetendő intézkedések és az IMF-csomag megnyugtatja a piacokat. Ez részben így is történt, de teljesen nyugodtak nem lehetünk. Mire figyeljünk a héten?
Az IMF-csomag részének tekinthető, a hazai bankok helyzetét segítő kétszer 300 milliárdos csomag sok kérdést vet fel, mivel még az Országgyűlésben is meg kell szavazni, illetve egyes – ám nagyon fontos – részletek még mindig nem ismertek. Némi bizonytalanságot okoz az is, hogy a csomagot valójában a hazai vezető pénzintézetre, az OTP-re szabták.
Pénteken a Moody’s-tól, majd hétfőn a Fitch-től a magyar szuverén devizaadósággal kapcsolatos leminősítés sem jött jól ebben a helyzetben, bár – meg kell jegyeznünk – a piaci árak, árfolyamok, kamatok, hozamok olyan szinteket értek el, hogy a leminősítés inkább csak követi a piac értékítéletét. Ennek okán nagyobb negatív reakció sem alakult ki a leminősítések hatására.
Ami viszont sokkal nagyobb probléma: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) határozatára a magyarországi forgalmazású ingatlanalapok forgalmazását felfüggesztették tíz napra. Ez arra lehet elég, hogy az utóbbi időben rendkívüli mértéket öltő visszaváltások után az alapok rendezzék likviditási helyzetüket. A visszaváltások miatt az ingatlanhányad olyan magas szintet ért el az alapoknál, hogy – ha a befektetési jegyek ilyen ütemű visszaváltása folytatódik –, az már csak az egyes ingatlanok eladásából fizethető ki. Az ingatlanok eladása pedig meglehetősen hosszú időt vehet igénybe… Természetesen a kialakult helyzet sok-sok kérdést vet még fel a további következményeket illetően, de erről majd a későbbiekben részletesen ejtünk néhány szót.
Devizapiac
A devizapiaci mozgások végre – relatíve – nyugodtabb tempóra kapcsoltak. A korábbi magas volatilitás csökkent, de történelmi összehasonlításban még mindig magas.
A heti szinten jelentkező, három százalékot meghaladó változás az euró/dollár tekintetében magas, de örömteli, hogy kissé csillapodik a kilengések amplitúdója. A szürke négyzettel jelöltük az utóbbi két hét mozgását, ami azért jóval kisebb a korábbi ideges rángatózásnál.
A keresztárfolyam a következőképpen alakult:
A devizapár tehát 130 közelébe került és megvan az esélye annak, hogy a dollár egy kissé tovább gyengüljön az euróval szemben. Ennek nem technikai oka van – technikai alapon a dollár erősödése lenne valószínűbb –, hanem az, hogy az Egyesült Államok recessziója talán még nagyobb, mint azt korábban vártuk. Ez azt jelenti, hogy a válság elhúzódóbb és mélyebb lehet, mint ahogy azt a piac korábban beárazta. Emiatt a dolláreszközök ma kevésbé tűnnek vonzó befektetésnek. Az eurózóna – a maga „lassan járj, tovább érsz” jellegénél fogva – kicsit stabilabbnak tűnik manapság. A helyzet persze egyik napról a másikra gyökeresen megváltozhat… Ajánlásunk tehát ezúttal euró vétel a dollárral szemben az 1,30-as szint alatt, a STOP LOSS-t 1,275-re érdemes beállítani.
A korábbi trendvonalakat azért tüntettük fel, mert elképzelhető, hogy a forint visszatér ezekbe a trendekbe. Ez a mai napon egy jelentősebb erősödét jelentene, ami nem valószínű, de az idő múlásával a trendcsatorna egyre magasabbra kerül, így egyre komolyabb a lehetősége a trendbe való visszatérésnek. Addig oldalazást (EUR/HUF: 260-270, USD/HUF: 195-205) várunk, hacsak újabb negatív események nem befolyásolják az események alakulását. Így ma pozíciónyitást nem ajánlunk, talán azt lehet mondani, hogy a jelzett sávok szélein érdemes a rövid trend fordulására ügyleteket kötni.
A fejlett piacokon a közép- és hosszú távú hozamok kiegyenlítődése után a dollárkötvények hozam kissé tovább csökkent, míg a bundok (német államkötvények) hozama érdemben nem változott. A dollárkötvények hozama sem változott jelentősen, így ennek piaci hatása gyakorlatilag nem volt. A későbbiekben azonban a dollár további gyengülését okozhatja, ha csökken a kötvények iránti kereslet az alacsony hozamok miatt. A fejlett piacokon tehát továbbra sem ajánlunk kötvényvételt, mivel továbbra is meggyőződésünk, hogy a recesszióban emelkedő infláció (az állami tőkejuttatások miatt) nem indokolja a mai hozamszinteket. Ezt ellensúlyozhatja a nyersanyagok és energiahordozók árának mérséklődése, de a fejlett gazdaságokban ma már ezek hatása kisebb, mint például a ’70-es és ’80-as években volt.
A hazai piacon kissé csökkentek egy hét alatt a hozamok, de ez a csökkenés nem trendszerű, illetve ideges piacon valósult meg, ahol az egyes kötések akár jelentős eltéréseket is mutathatnak, aminek a továbbra is igen alacsony likviditás az oka. És itt jöhetnek képbe ismét az ingatlanalapok. Amennyiben a kialakult helyzetben a tíz napos moratórium lejár, akkor várható, hogy a visszaváltások ismét felgyorsulnak és az alapok az ingatlankitettség feletti – jellemzően a hazai állampapír-állomány – eszközök értékesítésébe kezdenek. Emiatt újra eladói nyomás alá kerülhet a piac.
Ezért ma kivárást javasolunk, illetve úgy gondoljuk, hogy az állampírok helyett rövid időre (egy-három hónap) inkább az akciós bankbetétekben célszerű lekötni tőkét. Ezzel azonban lemondunk a likviditásról, ami esetleg ahhoz vezethet, hogy a közben kínálkozó kedvező befektetési lehetőségeket kihagyjuk. Talán ez most nem olyan nagy kockázat, a jelzett periódusban nem várjuk, hogy különösen jó befektetési lehetőségeket kínálnának a piacok…
A részvénypiacokon érezhetően csökkent a feszültség, de azt továbbra sem látjuk, hogy kialakulhatna egy komolyabb és tartós emelkedő trend. Még az orosz piacon sem, ahol pedig az utóbbi egy-másfél hét alatt igen szép nyereségeket lehetett realizálni. Az okunk erre a pesszimizmusra az, hogy a recesszióban lévő gazdaságok még mindig nem értek a mélypontra, a vállalati nyereségek tovább eshetnek, újabb és újabb cégek lehetnek veszteségesek, miközben a fogyasztói kereslet továbbra sem növekszik. Ez különösen igaz az orosz piacra, ahol a – relatíve – alacsony olajár és például az acélipari termékek iránti kereslet erős csökkenése is sújtja az egyébként tőkehiányos vállalati szektort. Tehát a csábító árszintek, a kisebb emelkedő trend sem elég ahhoz, hogy elfelejtsük, milyen magas kockázatok vállalását jelenti a részvénypiaci befektetés.
Ajánlás |
Állampapírpiac: Hazai kötvények: 3-5-10 éves papírok Vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: kivárás USA részvények: kivárás Orosz részvények: emelkedésben eladás (a korábbi alacsony szinteken vett papírok tekintetében) Egyéb feltörekvők: kivárás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: kivárás – emelkedésben eladás Befektetési alapok: Hedge fundok (melyek negatív korrelációt mutatnak a kötvény és a részvény piacokkal). |
Azt várjuk tehát, hogy a volatilitás marad a mai – immár nem csúcs – szinten, de a piac tovább hanyatlik mindaddig, amíg a bankmentő csomag minden részlete nem válik ismertté. Ennek különösen sarkalatos pontja, hogy az esetlegesen megsegített bankokban milyen tulajdonrészt szerez az állam, illetve, hogy milyen jogokat gyakorolhat az állam, és ezek a részvények milyen mértékben hígítják – ha egyáltalán hígítják – a teljes OTP részvényállományt.
Technikai alapon vizsgálva azt mondhatjuk, hogy 2920 forint körül volt még egy betöltetlen rés, amit a várakozásunk szerint betölt a papír, de kérdéses, hogy innen mi lesz az irány. 2600 forint környékén is található egy ilyen gap ugyanis. Az emelkedésben 3900 körül van egy ilyen rés, de ennek betöltése ma még erősen kérdéses.
Ilyen körülmények között kivárást javasolunk a hazai részvények tekintetében is.
Fürjes Szabolcs
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.