A recesszió veszélye továbbra sem múlt el. Az olajár jelentős csökkenése sem volt egyértelműen pozitív hatással a piacokra, mivel az eddig a világgazdasági depresszióval szemben – részben – immunisnak mutatkozó orosz piac jelentős esést szenvedett el, hasonlóan a brazil piachoz, ahol szintén nagyobb korrekciót láttunk. Közben a török kormánypártot érintő piacbarát alkotmánybírósági döntés (nem oszlatják fel a kormánypártot) eredményeképpen jelentős emelkedést láthattunk, amelyet azonban az ismét felbukkanó, a pénzügyi szektort érintő aggodalmak visszafoghatnak egy időre.

Összefoglalva: a világgazdasági trendek nem változtak, de a súlypontok kissé átrendeződtek. Az olajár és a nyersanyagok árának mérséklődése a feltörekvő piacokat átrendezte, míg a fejlett piacokra egyértelmű pozitív hatást gyakorolt az árupiaci korrekció. A hét második felére pedig kiderült: a helyzet nem változott, a recesszió réme továbbra is Damoklesz kardjaként lebeg a befektetők feje fölött.

Devizapiac

Az euró/dollár mozgásán azt láthatjuk, hogy míg az USA gazdasága a mélyponton van (így inkább csak javulás következhet, vagy stagnálás a mélypont körül), addig Európában még csak most következik a gazdasági növekedés jelentős lassulása.

A trend még mindig a dollár gyengülését mutatja, de a gyengülési ütem egyre lassabb, mivel a gazdaságok állapota az Atlanti-óceán egyik partján sem túl fényes. Nem arról van szó, hogy az egyik térség jól teljesít, míg a másik lemaradóban van, hanem arról, hogy Európába kis késleltetéssel gyűrűznek be a korábban az Egyesült Államokban jelentkező gazdasági problémák. Ebből az következik, hogy a történelmi csúcs közelébe gyengülhet a dollár, de ez csak átmeneti állapot, mivel a későbbiekben inkább erősödni fog. Emiatt viszont felmerül a kérdés: mi történik az Egyesült Államokban az exporttal, amit jelentősen támogat a gyenge dollár? Emiatt nem egyértelmű az sem, hogy a dollár erősödése mikor következik be. Az USA gazdaságának ugyanis szinte egyetlen jól teljesítő szegmense az export. Ahhoz tehát, hogy a dollár erősödjön, a belső problémáknak is oldódniuk kell, különben az amerikai fogyasztó ma nem képes ellensúlyozni az erős dollár okozta exportbevétel-kiesést nemzetgazdasági szinten.

Emiatt tehát középtávon az a legvalószínűbb, hogy az euró/dollár az 1,55-1,60-as szintek között oldalazásban lesz, ami jó lehetőséget teremt arra, hogy a sáv széleihez érő keresztárfolyam mellett váltogassuk a pozíciónkat, egyszer a dollár erősödésére, máskor a dollár gyengülésére „játszva”.


A hazai piacon megtorpant a forint, mivel a cseh korona korrekciót mutatott a vezető devizákkal szemben. Ennek oka, hogy az alacsony jegybanki alapkamat mellett a cseh korona jelenleg nem túl vonzó befektetés a nemzetközi piacon, miközben nem olyan jelentős deviza, amely a svájci frankhoz, vagy a japán yenhez hasonlóan „carry-trade” hiteldevizává válna. A zloty és a forint is követte a cseh koronát, de aztán az átmeneti gyengülés után már mindkét deviza erősödni tudott. A zlotyt hajtja az is, hogy még ebben az évben 75 bázispontos kamatemelést várnak a lengyel jegybanktól. A forintot pedig a magas kötvényhozamok támogatják, mivel a jegybank alapkamat-emelése egyre bizonytalanabb. Ez abból is látható, hogy a hazai kötvénypiacon a hozamok jelentős csökkenését láthattuk.

A forint az euróval, illetve a dollárral szemben ezzel együtt sem lépett ki a trendből, további erősödés – technikai alapon vizsgálva – következhet. Ami a fundamentális megközelítést illeti: továbbra sem a hazai makrogazdasági pálya vagy a hazai hírek lesznek meghatározók, mivel itt nagy meglepetésre nem számítunk; a hiányadatok javuló trendet mutatnak, miközben a növekedés továbbra is lassú marad. A nemzetközi hírek, illetve a befektetői hangulat ellenben jelentős változásokat generálhat. Jelenleg azt látszik valószínűnek, hogy 235-ig ismét gyengül a forint, majd megint visszaerősödik. Ezt a mozgást devizakamat swap-ügyletekkel, vagy direkt devizapiaci kötésekkel lehet kihasználni. Ahol szintén ezek az ügyletek jöhetnek szóba, az a török líra lehet, mivel a régen várt alkotmánybírósági döntés értelmében nem oszlatják fel a kormánypártot, így az elmúlt időszakban alulteljesítő líra egyértelműen az erősödés irányába léphet. Ezen kívül – a várható 50 bázispontos kamatemelés ellenére – török líra kötvények vétele is jó befektetési lehetőséget kínál.

A fejlett piacok közül az európai kereskedésben a bundok hozama csökkent (tízéves bundok hozama: 4,70 százalékról 4,50-re), az amerikai államkötvények hozama pedig inkább csak stagnál (a tízéves hozam 4,10-ről 4,00 százalékosra változott). Igazi változás tehát nem következett be, de a hosszabb távú trend továbbra is a hozamemelkedés lehet az USA-ban, míg Európában sok függ attól, hogy a csúcson lévő infláció az év második felében hogy alakul. Elképzelhető egy kisebb mértékű mérséklődés, mivel az olaj ára ma jelentősen alacsonyabb, mint az első félév végén volt. Ennek ellenére a fejlett piaci kötvényeket nem ajánljuk vételre!

A hazai piacon ezzel szemben gyökeresen más a helyzet. Míg eddig az erősödő forint vonzotta a külföldi befektetőket, addig ma már a várható – további – állampapírpiaci hozamcsökkenés csábítja a hazai piacra a nemzetközi szereplőket. Ennek oka, hogy az MNB feltételezhetően nem emeli tovább a kamatot, így a hozamok csökkenése indokolt, főleg akkor, ha az olaj árának csökkenése tovább tart és év végére 100 USD körül alakul majd. Ezt persze ma nem tudjuk megmondani, de ennek a szcenáriónak az utóbbi időben megnőtt az esélye, érdemes lehet rááldozni egy kis figyelmet és befektetést. Ma – még mindig – a három éves szegmens a leginkább ajánlható kötvénybefektetés. A nemzetközi piacokról a török líra kötvények ajánlhatók, az előbbiekben már kifejtett okok miatt.

Az utóbbi időszak kisebb, ám annál dinamikusabb emelkedést hozott a tőzsdéken, de most úgy tűnik, ez csak átmeneti fellángolás marad. Egy-két rossz makrogazdasági adat ugyanis elég volt ahhoz, hogy az árak ismét csökkenni kezdjenek, miután az olajár csökkenése és a foglalkoztatási adatok optimizmust gerjesztettek a befektetők körében. A piac tehát sérülékeny, de az biztató, hogy a volatilitás már nemcsak a csökkenő piacon jellemzi a kereskedést, hanem az emelkedő napok is dinamikusabb képet mutatnak. Most arra lehet számítani, hogy magasabb volatilitás mellett oldalazni fognak az árak/árfolyamok.

A hazai piacon azt látjuk, hogy a hosszú távú – szűkülő – trendből kilépett a BUX, miközben a volatilitás emelkedett, a forgalommal együtt. Ez biztató, de kérdéses, hogy ez a trend meddig tart. Jelenleg úgy látjuk, hogy nem sokáig, ezért – ha kifejezett shortot nem is ajánlunk – a kivárás mellett tesszük le a voksunkat.

Ajánlás

Állampapírpiac: állampapírok: 3 év vétel (HUF), többi tartás (HUF), TRY kötvény vétel vállalati kötvények: eladás Nemzetközi részvénypiac: EU részvények: emelkedésben eladás USA részvények: emelkedésben eladás Orosz részvények: vétel (kivéve: energiaszektor) Egyéb feltörekvők: emelkedésben eladás Hazai részvénypiac: Hazai részvények: emelkedésben eladás Befektetési alapok: Orosz (lehetőleg alacsony energiaszektor-kitettségű), török részvényalapok: vétel.

Az egyes részvényeket tekintve azt tudjuk mondani, hogy a legjobb befektetési terep az OTP, mivel fundamentálisan mindenképpen alulértékelt, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a nemzetközi piaci környezet nem kedvez a pénzintézetek megítélésének. Ennek ellenére az oldalazásban 6500 alatt érdemes megvenni, 7100-7200 körül eladni a részvényt.

A Mol, a Richter, valamint az MTelekom ma nem ajánlható vételre. Utóbbi annak ellenére sem ajánlható, hogy az osztalék alapú árazásnak elvileg kedvez a hozamcsökkenés, mivel a kormány által tervezett áfaemelés negatívan hat a nyereségre a távközlési cég esetében.

A nemzetközi piacokat tekintve azt látjuk, hogy a térségben szintén aktív Raiffeisen International lehet jó befektetési terep, de itt is csak – hasonló oldalazó mozgás melletti – aktív kereskedéssel lehet eredményeket elérni. A két bankpapír mozgását pedig nem is kifejezetten a vállalati hírek, hanem a nemzetközi befektetői hangulat határozza meg. A térségben a török piac figyelemre méltó lehet, mivel a többször említett alkotmánybírósági döntés kedvez a piacoknak.

Kiemelten kell foglalkozni az orosz piaccal. Itt az RTS (orosz tőzsdeindex – dollárban) egyes elemeit vizsgálva azt látjuk, hogy az energiaszektor „csak” 50 százalékban határozza meg az index alakulását. Ez azt jelenti, hogy az egyéb ágazatok (távközlés, szolgáltatások, bankszektor stb.) újabb 50 százalékot jelentenek. E szektorok teljesítménye pedig a belföldi kereslettől függ, tehát az olaj árának csökkenése segít abban, hogy ezek a vállalatok eredményesebben működjenek, hiszen a fogyasztás erősen függ az energiaárak alakulásától. Emiatt jelenleg az olaj árának csökkenése középtávon kedvező az orosz gazdaságra nézve, mivel az inflációs nyomást csökkenti, miközben az energiaszektoron kívüli vállalkozások árui és szolgáltatásai iránt növeli a hazai keresletet. A magas olajár viszont az energiaszektor bevételeit nem növeli, két oknál fogva: az energialapba befizetendő „adó” lefölözi az extraprofitot, a kereslet pedig csökken. Ma tehát az orosz piac – körülbelül 20 százalékos esés után – ismét vételre ajánlható.

Fürjes Szabolcs